Őszintén megvallom...

„Őszintén megvallom, magasról teszek akár a melegekre, akár a zsidókra, akár bármely másik kisebbségre mint csoportokra, tökre nem érdekelnek. Nagyon sok minden érdekel a világban, a kisebbségek és kultúrájuk önmagukban pont nem. Ezzel kapcsolatban az egyetlen dolog, ami érdekel, hogy emberek részt tudnak-e venni egyenlő esélyekkel az életben, vagy akadályozza-e őket ebben az állam/társadalom bármilyen módon. És jelenleg a fenti hátrányos helyzetű csoportok tagjai nem tudnak, méghozzá ezek miatt a tulajdonságaik miatt. Nem érdekel, kit miért különböztetnek meg hátrányosan. Ha korábbi korokban ugyanezzel a mentalitással éltem volna, védtem volna balkezeseket, vöröshajúakat vagy akár reformátusokat (»szektások« az egykori terminológiában) is. Nyilván nem azért, mert szeretném a balkezeseket, vöröshajúakat vagy reformátusokat, vagy én az lettem volna, hanem ártalmas baromságnak tartom, hogy ez alapján ítéljünk meg vagy korlátozzunk bárkit (és igen, a szabad vallásgyakorlás akadályozását is annak tartom, bár az választott és nem veleszületett).

Én fehér, heteroszexuális, fizikai (és valszeg értelmi) fogyatékosság nélküli, jobbkezes, barna hajú férfiként, magyar nemzetiségű magyar állampolgárként születtem fejlett világbeli, nagyvárosi, értelmiségi, középosztálybeli szülők gyermekeként. Oké, a »nagyváros« Szolnok és nem Budapest vagy pláne New York, az »értelmiségi« az közgázos és főiskolai diplomások, nem pedig akadémikusok, a »középosztálybeli« meg a létező legalsóbb-középosztálybeli, nem pedig rózsadomb, de akkor is. A balkezesség meg vöröshajúság miatt senki nem akarna szívatni (még ha lassan is zajlik a kezességtől független világra való átállás), de a többi, pontosan ugyanennyire az én érdememnek tekinthető tulajdonságom miatt az emberiség, vagy akár a magyarországi lakosok nagy részénél szerencsésebb feltételekkel, dominánsabb pozícióból indulhattam. 

És ez háborít fel. Hogy emberek függetlenül attól, hogy okosabbak, szorgalmasabbak, kitartóbbak, áldozatkészebbek stb -e nálam, hátrányosabb helyzetben vannak, korlátozva vannak alapvető jogaikban vagy támadásoknak vannak kitéve - jellemzően irreleváns paraméterek alapján. Hiszek abban, hogy bármilyen domináns pozícióval alapértelmezetten nagyobb felelősség jár: jelen esetben minél kevésbé akadályoz minket bármiféle megkülönböztetés a személyes életünkben, annál kevésbé akadályoz ugyanez az embertársaink érdekében való kiállásban.”