Mindenki oda esik, ahova megérdemli

„A Compact Discóról milyen magánvéleményekkel találkoztál odakint?

A vélemények nagy része függ attól, hogy ki szereti és ki nem szereti ezt a fajta zenét. Azért abban nagyjából mindenki egyetértett, hogy ezek a srácok profi módon dolgoztak, olyan produkciót nyújtottak a színpadon, amely miatt semmiképp sem kell szégyenkezni - bennem sem volt olyasmi, hogy »úristen, miért ezeket küldtük oda?« Elsősorban a szakmától érkeztek egyébként pozitív visszajelzések, úgyhogy zeneileg is rendben kellett lennie az előadott dalnak. Nyolc-kilenc napot voltam együtt a csapattal, nagyon helyes srácok, sokat röhögnek, lazák, jó volt velük egy társaságban lenni. Nagyon szimpatikusak, nyitottak, úgyhogy ebből a szempontból is kellemes élmény volt az út Azerbajdzsánba - ez is sokat számít, mert azért kap néha az ember olyan útitársakat, akikkel nem ilyen könnyű kijönni.

Most pedig mész is a foci Eb-re Ukrajnába. Mikor van időd felkészülni?

Egy ilyen sporteseményre igazából három részből áll a felkészülés: az első része az, hogy az ember gyerekkora óta benne van a fociban, folyamatosan nézi a meccseket - ez szinte elengedhetetlen, mert ez olyan szakma, amelybe nem könnyű beletanulni, és nehezen is találja ki menet közben az ember, hogy szereti a futballt. Ez az alap, a második szakasz pedig nyilván az, hogy a selejtezőket, a válogatott meccseket idén fokozott figyelemmel nézem, megpróbálom előre viszonyítani az Európa-bajnoksághoz. Amikor már kialakul a keret, természetesen még koncentráltabban foglalkozom az egésszel. A harmadik szakasz, amikor már egy konkrét meccsre készülök: ez általában többórás munka a mérkőzés napján. (...)

Mennyire kihívás közvetíteni egy meccset azok után, hogy vetélkedőt, zenés és beszélgetős műsort is csináltál már?

Ez mindig kihívás, sőt nem is lehet megtenni, hogy azt mondom: »Már annyi jó közvetítést megcsináltam, ezt most megoldhatom vacakul is«. Persze örülni kell neki, hogy az embernek voltak már jó közvetítései, de minden meccsre ugyanúgy fel kell készülni, újra meg újra a nulláról kell kezdeni. A néző meccset akar nézni, szórakozni akar, nem pedig a kommentátor felkészületlenségével és sületlenségeivel szembesülni. Egyszerűen nem lehet megtenni, hogy valaki hátradől, mert már olyan nagy név a szakmában - az már a vég kezdete, vagy talán maga a vég.”