Szerencsés találkozás volt a miénk

„- A párod, Zsoltot is itt ismerted meg?

- A Disznókőnél a szőlőben találkoztunk - a természet szeretete hozott össze minket. Zsolt kint a szőlőben érzi igazán jól magát, s az elejétől fogva éreztük, hogy a legtöbbet a szőlőben kísérletezve tudjuk kihozni a borainkból. Szerencsés találkozás volt a miénk: francia borász, magyar szőlész, csak egy prés és egy hordó kellett, hogy megszülessen az első közös bor. 2002-ben született meg a Kikelet egy régi-régi tarcali pincében.

- Említetted a természetességet, a kísérletező kedvet.

- Igen. Egymást inspirálva, sokat vitatkozva, morgolódva dolgozunk. Sokat vitázunk, de tökéletesen kiegészítjük egymást. Ismerjük a szőlőt, segítjük, ahol lehet és a természetre bízzuk magunkat. Nagy rizikó ez, amit könnyebb a sajátoddal megtenni. A természet mindent tud, sokkal jobban, mint mi. (...)

- Meséltél a gyökerekről.

- Igen, 24 évesen költöztem át egy egészen új világba. Mint egy fa, aminek újra gyökeret kell eresztenie. Eleinte nehezen ment. Ma ezek a gyökerek a munkám, a Kikelet, a szőlő, a családom és a barátaim, Bárdos Sarolta és Bott Judit, és a tokaji új generációs borászok. Célom a szenvedélyes, teljes élet Tokajban.”