Államnyelves puszi

„A magyar iskolák szlovákoktatása nem hatékony, ezt tudjuk évtizedek óta. Amíg a diákok nem kerülnek szlovák környezetbe, nem képesek aktív kommunikációra, legfeljebb megértik, amit olvasnak vagy hallanak államnyelven. Ha Čaplovič úgy dönt, idegen nyelvként taníttatja a szlovákot a magyar iskolákban, elkezdhet iparkodni a szükséges paragrafusok kidolgozásával. Az átállás ugyanis éveket vesz igénybe. Új tankönyvek kellenek, át kell képezni a tanárokat satöbbi.

Még akár örülhetnénk is az ötletnek. Már csak az a kérdés, akarjuk-e hogy hatékonyabban tanítsák nekünk az államnyelvet.

El kell ugyanis ismerni, hogy a tömbmagyarság identitásmegőrzésében óriási szerepe van az államnyelv gyenge ismeretének. A déli városokban és falvakban simán el lehet éldegélni szlováktudás nélkül, és bizony félünk is megszólalni, ha nem vagyunk biztosak néhány szlovák kifejezésben vagy a ragozásban. Amint valaki elkezdi folyékonyan beszélni a szlovákot, kinyílik előtte egy csomó lehetőség. Nagyobb az esélye, hogy szlovák társaságba kerül, esetleg szlovák párt választ magának. Azok a buzgó nacionalista honatyák, akik évtizedek óta erőltetik ránk helytelen módszerrel a szlovákot, gyakorlatilag azt akadályozzák, amit leginkább szeretnének: a hazai magyarság beolvadását. Ugyanerre a problémára figyelmeztetett a híres, 19. századi pozsonyi rabbi, Chatam Szófer, amikor a zsidóság egyenjogúságot kapott az akkori Magyarországon.”