„Stefka István Áder János felszentelésére írt a megszokott nyákos-iszamlós stílusában, nagyrészt arról, hogy Göncz Árpád milyen irtózatos károkat okozott, hogy akkoriban egyedül Csurka Istvánnak volt igaza, és tehát milyen fontos egy jóféle anyagból gyúrt köztársasági elnök. Ekkor szalad bele a közszájon forgó definícióba, és így megfigyelhetjük, amint egy giliszta csomót köt magára:
»Addig, amíg a társadalom döntő többsége nem egyezik ki egymással, addig felesleges olyan elnököt keresni, aki a nemzet egységét valósítja meg. Ilyen most nincs. Addig csakis olyan elnökre van szükségünk, aki Magyarország, a magyarság érdekeit képviseli. Ez a személy jelenleg Áder János.«
Tehát a nemzet egységét nem valósítja meg, viszont a magyarság érdekeit képviseli. Világos, mint a vakablak. Vagy mint egy szép, tátongó, kezelésre váró segg.”