A csapat dala ugyan felfelé lógott ki minőségében, de a Wolf Kati iránti lelkesedésnek pont az ellenkezőjét kapják lépten-nyomon a sajtóból, a szakmától, sőt, még a politikusoktól is.
„Mi nagyon későn kapcsolódtunk be a dalfesztiválba, már ha nem számítjuk azt, hogy 1979-ben az NSZK-t a Dschinghis Khan együttes képviselte, és az együttesben ott volt a bajszos Mándoki László is. Először 1993-ban próbáltunk bejutni a műsorba, de Szulák Andrea az előválógatóig sem jutott. Egy évvel később viszont már a negyedik helyig jutott Bayer Friderika a Kinek mondjam el vétkeimet című számával. Azóta sem értünk el ilyen jó helyezést. Utána Szigeti Csaba, és igen, 1996-ban Delhusa Gjon is csak a 22. lett, majd a VIP zenekar a 12. helyig jutott, de Charlie végül jó időre elvette a kedvünk a próbálkozástól: A holnap már nem lesz szomorú című dal mindössze 4 pontot kapott, és a 23. lett.
2005-ben futottunk neki újból az Eurovíziós Dalfesztiválnak, a Nox Forogj világ című száma a 12. lett, aztán ugye jött Rúzsa Magdi, aki az első magyar volt, aki angolul próbálkozott és a 9. lett, miután majdnem kizárták, mert a jelentkezés előttóvatlanul elénekelte a Megasztárban a dal egy részletét, pedig az Eurovízióra csak még soha el nem hangzott dalokkal lehet jelentkezni. Majd jött Csézy, aki az elődöntőn elvérzett, tavaly pedig Wolf Kati menetelt egészen a 22. helyig. (...)
Egyébként Wolf Kati tavalyi, némileg váratlan nemzetközi közönségsikere után természetes volt, hogy idén valami nagyot akar durrantani Magyarország az Eurovízión. A köztévé, megirigyelve a két országos kereskedelmi adó tehetségkutató műsorait, saját maga is rendezett egy több részből álló, döcögősen induló show-t A Dal címmel, ahol a közönség választhatta ki, hogy ki képviseljen minket idén tavasszal Azerbajdzsánban, ők pedig a Compact Discóra szavaztak. A csapat dala ugyan felfelé lógott ki minőségében, de legalábbis frissességében a többi induló közül, de egyrészt nincs bennük semmi látványos, és ez a tévében nem igazán előny, másrészt nem csak hogy nem sikerült egy emberként maguk mögé állítani a hazai szakmát és közönséget, de a Wolf Kati iránti lelkesedésnek pont az ellenkezőjét kapják lépten-nyomon a sajtóból, a szakmától, sőt, még a politikusoktól is. Ha ez a tendencia folytatódik, akkor a fogadóirodák adatai alapján akár valahol elől is végezhet a Compact Disco, ott ugyanis, Wolf Katival ellentétben, nem sokat adnak a győzelmükre.”
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Hallom az este arról hazudtál, hogy a ti programotok 140 oldalas lesz és készül.
Igen, ez is kötelező olvasmány, már persze ha nem vagy agyhalott tisza-szektás, és/vagy rohadék propagandista vagy „politikus” ugyanott.
Indul a nemzeti petíciós ívek postázása, március végéig várják vissza a kitöltött íveket.
A biztonságpolitikai szakértő szívesen leülne vitázni bárkivel, de eddig még nem hívták.
Még hogy nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni... Az ember egy kis időre elfordítja vigyázó szemeit az uniós birodalmi központról, erre ott az üvegkalickákban már ismét feltalálták a spanyolcsizm… spanyolviaszt. Most épp a Demokráciapajzs fantázianevű kezdeményezéstől dobtam egy hátast. Demeter Szilárd írása.
A véleménynek ára van. Rasszizmus, megfélemlítés és gyűlölet. A következmények pedig már nem csak szavak: ellehetetlenítés, fenyegetések és állandó nyomás. Mikor vált a megfélemlítés a baloldal egyik legfőbb politikai eszközévé?
Az egykori MSZP-s képviselő függetlenként indul Budapest 14-es körzetében.
