„Mint immár köztudomású, tavaly szeptemberben Egerben a városi önkormányzat tisztségviselői nem engedték fellépni Székhelyi Józsefet. Csak mostanában került nyilvánosságra, hogy nem mondhatott Villon-verseket a Középkori Piactér nevezetű rendezvényen, mert a Művészetek Háza igazgatónőjének figyelmét némely képviselők még idejében figyelmeztették a meghívott előadó »politikai identitására”. Pataki Zsuzsa – mint a kulturális bizottság ülésén mondta – eddig úgy hitte, neki csupán a szerződtetni kívánt művészek kvalitásai, és nem világnézeti elkötelezettségük ismeretében kell döntenie. Ám rögtön hozzátette, hogy »mihelyst az első kritika megérkezett« – mármint Székhelyi tervezett meghívásáról –, azt »egyből leállítottuk«. Egyszersmind arra kérte a bizottságot, legalább a jövőre nézve adna egy listát a tilalmas személyekről, mert a továbbiakban »ez megkönnyítené a munkát«. És nyomatékosan hozzátette még: »Komolyan mondom, hogy szeretnék egy ilyet.« (...)
A kétharmados forradalom nemkülönben bensőjük vezérletére bízza katonáit: legyen ott a saját fejükben, ki az ellenség, és hogyan bánjanak vele. Az »eszdéeszes zsidókat« például ne engedjék színpadra. Amihez persze muszáj számon tartani, ki liberális, ki zsidó, ki netán mindkettő. Egyáltalán ki az, aki másként gondolkodik. A hithű jobboldaliaknak minden területen erős késztetést kell érezniük ezek megkülönböztetésére, hogy aztán kiszoríthassák őket a köz- és a kulturális élet intézményeiből.”