Majdnem elnökök

„A legkiélezettebb küzdelmet a 2005-ös államfőválasztás hozta, amelynek végszavazásán Sólyom László mindössze 3 szavazattal múlta felül Szili Katalint. A választás előtti hónapok izgalmát vetítette előre a parlament akkori összetétele és a parlamenti pártok hozzáállása. Ennek legfontosabb összetevője, hogy az MSZP-nek csak az SZDSZ-szel együtt volt többsége az országgyűlésben, amely szükséges ahhoz, hogy biztos legyen egy jelölt győzelme (a győzelemhez a relatív többség is elég). A Fidesz eközben nem tudott eredeti jelöltet felmutatni, jellemző, hogy az új ciklust nem igazán kívánó Mádl Ferencen kívül csak a Védegylet által javasolt Sólyom László mögé tudtak felsorakozni, tehát külső segítségre volt szükségük a támogatandó jelölt megtalálásához. Az MDF mindeközben ingadozott, szándéka ismeretlen volt.

A szálakat az kavarta meg, hogy miközben az SZDSZ mereven elzárkózott attól, hogy pártpolitikus elnöke legyen az országnak, az MSZP erőltette azt. A szabaddemokraták Gombár Csaba, politikakutatót és társadalomtudóst javasolták a kezdetektől. Az MSZP lebegtette a konszenzus lehetőségét, de a kongresszusi szavazásukig várni kellett végleges jelöltjeire. A voksoláson első helyen Szili Katalin házelnök végzett, őt Horn Gyula volt miniszterelnök majd Kovács László pártelnök követte. A szocialisták emellett hivatalosan még Bárándy György ügyvédet, Glatz Ferenc akadémikust és Medgyessy Pétert (a D-209 botrány után, bukott miniszterelnökként, a nemzet egységét megtestesíteni hivatott intézmény megszemélyesítőjének!). A liberálisok a jelöltek közül Bárándyt és Glatzot lettek volna hajlandóak támogatni, mivel szerintük ők feleltek meg többé-kevésbé a pártonkívüliség kritériumának. Az MSZP azonban úgy gondolta, hogy nem lesz szüksége a szabaddemokrata szavazatokra (illetve lesz valamilyen mértékű kiszavazás a liberális frakcióból), mert az MDF nem fog kiállni Sólyom mellett. Így az általuk teljesen elutasított Szili Katalint jelölték végül államfőnek, bízva abban, hogy a relatív többség elegendő lesz. Számításaikba hiba csúszott: elegendő MDF-es képviselő szavazott Sólyom Lászlóra ahhoz, hogy ő legyen az államfő. Így Szili Katalin is csak majdnem-köztársasági elnök lett.

Az MSZP manapság ezek után próbálja mostanában kritizálni a Fideszt a párthoz kötődő jelöltjük miatt. A mástól teljesen jogos kritika az ő szájukból több mint furcsa. (Adalék az MSZP-ben zajló zűrzavarhoz: a 2004-es év során felmerült Göncz Kinga jelöltsége, akit Gyurcsány és az SZDSZ támogatott, míg az MSZP többi része nem.)”