Ft
Ft
22°C
8°C
Ft
Ft
22°C
8°C
09. 29.
hétfő
Legolvasottabb témák
Orbán Viktor
migráció
energiaválság
orosz-ukrán háború

Akták

AKTA
Háború Ukrajnában
AKTA
Választás 2024
AKTA
Háború Izraelben
AKTA
Lengyel választás
AKTA
Egymillió Találkozás Napja
AKTA
Foci Eb 2024
AKTA
Olimpia 2024
AKTA
Amerikai elnökválasztás 2024
AKTA
Árvíz 2024
AKTA
Magyar Péter botrányai
AKTA
Vagyonnyilatkozatok 2025
AKTA
Pénzügyi beszámolók
AKTA
Tusványos 2025
Előfizetés
Szerzőink Feliratkozás hírlevélre
09. 29.
hétfő
Hírek
Vélemények
Hetilap
Mátyás-templom II. János Pál ötvös katolikus templom Magyar Éva keresztény vallás Szent István-bazilika interjú restauráció restaurátor vélemény

Hittel, hivatással

2012. május 26. 19:28

A hívő ember mindig letérdel az oltáriszentség előtt, és csak ezután megy tovább. Mi máshogy is éljük meg a munkánkat. Interjú.

2012. május 26. 19:28
Magyar Éva
Magyar Hírlap

„A bazilikával való kapcsolata csak a pályafutása kezdete volt, vagy tartós maradt a kapcsolat?


Tizenöt éven keresztül hívtak vissza a bazilikába, egyre csak jöttek az újabb és újabb feladatok. Én res­tauráltam a kandelábereket, amelyek a fő- és a mellékhajót díszítik, illetve amelyek a kórusnál vannak. Ennek a munkának az aktualitását II. János Pál pápa látogatása adta, erre az alkalomra kellett elkészülnünk. Mindig nagyon izgalmas a készülődés, amikor egy ilyen fontos alkalomhoz tudok hozzájárulni a munkámmal.

Több különleges helyen dolgozott már. Mit emelne ki a munkái közül?

A Szent Jobb ereklyetartó természetesen az egyik legemlékezetesebb feladat. Három napig csak néztem, és nem mertem hozzányúlni, kutattam, hogy mi lehet a csavarozási mód titka, hogyan is oldotta meg a készítője. Olyan értékes tárgyról van szó, hogy nem is volt bátorságom elhozni a bazilikából, kértem egy kis szobát, amelyet berendeztem ideiglenes műhelynek. Snell György, vagyis Gyuri atya és az én felelősségem is hatalmas, így mindenki számára megnyugtatóbb volt, hogy nem vittem el az ereklyetartót. Amúgy egyik munka hozta magával a másikat a pályám során. Négy éve dolgoztam a máriabesnyői Nagyboldogasszony-bazilikában, ahol egy gyönyörű ezüsttabernákulumot restauráltam, most pedig a Mátyás-templom kapui­nak kovácsolt vasalataival foglalkozom. Az anyagokban van különbség, de a hozzáállásban nem: máshogy kell bánni az ezüsttel és a vassal, de mindig az alázat s az alapos szakmai felkészültség a fontos.

A templomokban folytatott munka nemcsak szakmai, hanem spirituális élményt is jelent. Hogyan találkozik önnél hit és a hivatás?

Az én történetem nem szokványos, mert annak ellenére, hogy születésemkor megkereszteltek, nagyon sokáig nem foglalkoztam a vallással. Harmincöt éves voltam, amikor hitoktatásra járt a fiam, és megkérdezte a hittantanárnő: és az anyuka? Meglepődtem, hiszen felnőttek nem járnak hitoktatásra, de felvilágosított, hogy bizony járnak. Negyvenévesen voltam elsőáldozó a Szent Jobb-kápolnában. Így visszamenőleg nem is értem, hogyan sikerült addig elkerülnöm Istent, talán éretlen voltam.”
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!