Mád-furmint, üvegdugó alatt

„- Mit kell tudni az új borról?

- Látjuk, hogy van sok olyan terület, amit megbízható gazdák művelnek; azt csinálják a szőlővel, amit a felvásárló kér. Mi azt mondtuk, hogy szeretnénk létrehozni egy olyan bort, amely segít átlendíteni az eredetvédelem korlátain, perspektívát adhat helyieknek, és színesítheti, vagy gazdagíthatja a furmint-képet. Az új szárazbor, a Mád-furmint termeltetett szőlőből készül. A gazdák, akiktől az alapanyagot felvásároljuk, maximum 2 tonnát termelhetnek hektáronként. Ebben van fiatalabb tőkéről, idősebb tőkéről, jó dűlőből, kevésbé jó dűlőből származó szőlő, amely érett állapotban kerül leszüretelésre; egyelőre nem cél, hogy az efféle integrációból késői szüretelésű, vagy aszúbort is készítsünk. A Mád-furmint közérthető, könnyen fogyasztható, de magában hordozza a mádiságot, ami az ásványosságban és a jó savszerkezetben ölt testet.

- Mintha lenne ebben némi edukációs törekvés is a gazdák irányába.

- Mádon van még nagyjából 370 hektár olyan szőlőterület, amelyről a gazdák mondhatni kevésbé jó minőségű alapanyagot »tömegtermelnek«, s adják azt el a nagy felvásárlócégeknek. Mi szeretnénk arra mutatni nekik egy példát, hogy értelmes hozamkorlátozással lehet készíteni olyan bort, ami betölti a silány és a magas minőségű tokaji csúcsborok között tátongó űrt, és amire a település is joggal lehet büszke. A cél az, hogy az emberek ezt a bort ne egy pincészethez, hanem egy településhez, esetünkben Mádhoz kössék.”