„Hát ez k*rva szellemes, má' bocsánat” – üzente követőjének Gyurcsány (VIDEÓ)
„Aki meg úgy gondolja, hogy Gyurcsány a legjobb csávó a halpiacon, az meg a Gyurcsányra szavaz” – tette hozzá a DK-elnök.
Vári a klasszikus jogelvvel ellentétben nem a bűnösség, hanem az ártatlanság bizonyítását követeli Gyurcsánytól. Teszi ezt annak ellenére, hogy a vádló módszereiről úgy általában rossz véleménnyel van.
„Noha nem Gyurcsány szakdolgozatáról akarok írni, nem hagyhatom szó nélkül, hogy Vári »a plágium nem cáfolt gyanújáról« beszél. Nem is egyszer: »az, hogy mit gondolunk általában a HírTv oknyomozó módszereiről, keveset változtat azon, hogy Gyurcsány nem tud bemutatni egy szakdolgozatot«. A szerző tehát – a klasszikus jogelvvel ellentétben – nem a bűnösség, hanem az ártatlanság bizonyítását követeli. Teszi ezt annak ellenére, hogy a vádló módszereiről úgy általában rossz véleménnyel van. Mi több, hogy lapjának egy másik cikke konkrétan is erős kételyeket támaszt a HírTv vádjaival szemben. (Ha csak a volt anyósnál lelhető föl a sógor dolgozatának egyetlen – bekötetlen – munkapéldánya, miért mutatnak egy fekete bőrkötéses kiadványt? Ezen miért csak a szerző nevére fókuszálnak, miért nem lehet »egyszer sem kiolvasni a címét«? »Miért nem került fel másolat a netre, szintén érthetetlen«. »A műsor egyik készítője úgy fogalmaz a riportban: minden ponton egyezik a két dolgozat. Ezt az állítást – amely egyértelművé tenné a plagizálás tényét – bizonyítani nem tudják, legfeljebb csak feltételezik…«) Vári ilyen bűnjelek ellenében követel Gyurcsánytól »ártatlanság-jelet«. (Ilyen magyar szó nincs: ez is jelzi a követelés abszurditását.)
Ám Vári cikkének nem ez a fő baja. Hanem, hogy elfogadhatatlannak tartja Gyurcsány kijelentéseit: Magyarországnak »gazember kormánya van«, Orbán Viktor pedig egy »bűnszövetkezet« vezetője. A szerző szerint: »ez az a hangnem, amely mindenkivel szemben egyformán megengedhetetlen demokratikus politikai kultúrában…«
»A politikában az, hogy gazember, csak annyit jelent, hogy eltér a véleményünk – mondják a franciák.« Antall József idézte a szólást a magyar parlamentben 1990. május 23-án, miután két napon át hallgatta a kormányprogramot ért bírálatokat. A jegyzőkönyv tanúsága szerint »derültség, általános taps« fogadta a bon mot-t – a rendszerváltozás hőskorában uralkodó demokratikus politikai kultúra jeleként. »Ez a gazember még lakolni fog« – írta Ady Tisza Istvánról, fenyegetéssel súlyosbítva a gazemberezést. (Tiszát később meggyilkolták.) Ady tehát nem volt demokrata?”