A hálózatba kapcsolt társadalom víziójának megfogalmazása elsőre pozitívnak tűnhet: a virtuális térben a távolságok megszűnnek, a keresés és elérhetőség ideje minimálisra csökken.
„Az Ericsson Magyarország immár 20 éve biztosít (kiállító)teret a kortárs művészetnek – úgy tűnik, a vállalat a magyar társadalom és kultúra részének tekinti magát, arra törekszik, hogy a jövő generációira, az emberre fókuszáljon. Az Ericsson Galéria februárban a Hálózatba kapcsolt társadalom címmel meghirdetett pályázatára érkezett pályaműveket állította ki.
Mi is a hálózatba kapcsolt társadalom az Ericsson szerint? Az az új, kialakulóban lévő társadalmi létforma, amelyben a technológiai fejlődés hatására az információs és kommunikációs infrastruktúra teljesítménye folyamatosan növekszik, az emberek életében a tudás és a kommunikáció kiemelkedő fontosságú, s melynek fő jellemzője az élmények megosztása, a közösségi élet.
A hálózatba kapcsolt társadalom víziójának iménti megfogalmazása elsőre pozitívnak tűnhet: a virtuális térben a távolságok megszűnnek, a keresés és elérhetőség ideje minimálisra csökken. (Negatívumait azonban már most, a digitális kor elején is érezzük, főleg a fiatal „fészbúk generáción”, melynek tagjai - meglátásom szerint - a korábbitól teljesen eltérő személyes-személytelen kapcsolatokat ápolnak a különböző közösségek tagjaival.) A kortárs művészek ezen helyzetre való reflektálására volt kíváncsi a pályázat kiírója. A művészek hozzáállására is a fenti kettősség jellemző – az alkotások nagy részére egyaránt mondhatjuk, hogy azonosuló, ugyanakkor kritikus, ironikus is. ”
Szatmáry Kristóf a Magyar Nemzetnek arról is beszélt, hogy az új elnökségben már több fiatal politikus kapott lehetőséget, és a jövőben is szükség lesz a fiatal generációk bevonására.
Ahogy többször elmondtam, erősen torzítóak a nominális GDP összehasonlítasok.
A művészek már aggódnak a „szélsőjobboldal” miatt.
Kollár Liza, az MCC Roma Tehetség Program középiskolás diákja hálás azért, hogy a művészi tehetségét is kibontakoztathatja.
Mint minden rendszer, ez is úgy indul el most hódító útjára, hogy lendületesen hangsúlyozza, hogy ő „más”, hogy ő majd megmutatja, hogy lehet más a politika.
Ez mind szép és jó, de nem inkább a svédországi Helsingborgban, a NATO-tagországok külügyminiszteri találkozóján elhangzottakról kellene tájékoztatnia a nagyérdeműt?
Donald Trump végre már látja a fényt az alagút végén.
Elemzésében Polt Péter három alapvető következtetést von le.
