„Érdekesen összekuszálódott a hazai mezőny a kékoportók szempontjából. Tény, hogy a fajta még ebben a fantasztikusnak kikáltott évjáratban sem hozta azt, amit igazán szeretnénk kapni tőle. Ittunk és kóstoltunk fülledt, büdös, kénes darabokat, drágábban kínált vékony, jellegtelen tételeket és egyszerűen hibásakat. Szomorú, hogy a neves villányi pincészetek jobbára értékelhetetlen oportókkal rukkoltak elő, ráadásul jóval az értéket képviselő ár felett. Számomra üdítő kivétel volt Kvassay oportója, ami szokásoshoz képest olcsóbb árával, csavarzárral mutatta meg magát. Ugyan nem hozza a fajta minden lehetséges komplexitását és gyümölcsösségét, ellenben rendkívül tiszta és friss, jól érthető, céltudatos irányt képvisel, lehetett szeretni. Erre most tessék.
Kíváncsiságból beraktam a kosaramba egy Teleki oportót, 2011-est persze. Meglepő. 650 forintot kértek érte, és ár/értékben rávert az összes eddigi oportóra. Bejegyzést nem fogok róla írni, de egészen gyümölcsös és iható bor van a palackban. Persze, vékony, persze, a szőlő olyan tőkék termése, amelyek hírből sem hallottak a hozamkorlátozásról, azonkívül érződik a nagyüzemi arcnélküliség is, de mégis, fel lehet benne fedezni, hogy oportó van a palackban, és nagy hibája sincs. 650 forint. Azért meglepődtem.”