Kövér László, a tökéletes komcsimentő

„Nem ezt vártuk a Fidesztől, nem ilyennek ismertük – visszhangzik a létező jobboldal még nem teljesen cselédlelkű szegmensében. Hát milyennek? Itt mutatkozik meg a magyar nyilvánosságnak az a sajátossága, hogy ha nem rakják elé a témát előmelegített tányéron, rozmaringszálacskával és hullámos narancsszelettel feldíszítve (miközben maga a kaja ehetetlen), akkor észre sem veszi. Nem tűnik fel, hogy a Fidesz 1994 óta soha, sem kormányon, sem ellenzékben nem tett semmit az állambiztonsági nyilvánosságért. (A III/III-as iratok széthordásának és szabad megsemmisíthetőségének azóta visszavont tervét ne tekintsük a nyilvánosság érdekében tett lépésnek.)

A Fidesz múltpolitikáját a Kövér-doktrína foglalja össze a leggyakorlatiasabban. Ez a doktrína nem pontosan az, amit újabban a mezei Fidesz-képviselők terjesztenek (»a kommunista rendszerben az ügynök volt a 'szerencsétlen kishal', ezért igazságtalan lenne, ha az ügynökök feletti szint, a titkos megbízottak, társadalmi kapcsolatok, szt-tisztek és az MSZMP vezetői megúsznák«). Már itt felhívom a figyelmet az »ügynök« fogalmával végzett kamuzásra, de erről egy picit később. Az elv valójában az, amit Kövér nagyon világosan kifejtett a Heti Válaszban: »Nálunk a politikailag nem kompromittálódott szakemberek megkapták a lehetőséget, hogy a továbbiakban ne az állampártot, hanem a nemzetet szolgálják.«

Magyarra fordítva: a diktatúra legfőbb erőszakszervéhez, az ÁVH jogfolytonos utódához, a III-as főcsoportfőnökséghez tartozás önmagában nem kompromittál. Aki átáll a létező jobboldalhoz (amit a Fidesz már rég saját magával azonosnak tekint), annak nem kell a tágabb értelemben vett szakmáját elhagynia, mert olyan szaktudásnak van birtokában, amit az antikommunista rendszer nem nélkülözhet.”