Az orosz rendszer már nem csak gyakorlatában, de jellegében és szemléletében is szovjetté vált
Szerdán tűzvédelmi problémákra hivatkozva „ideiglenesen” bezárták Moszkvában a GULAG történeti múzeumát.
A kemény macsó egy pillanatra elérzékenyül saját diadalától, aztán magabiztosan erősíti önmagában s táborában a bizonyságot, hogy „nem sikerül elérni céljukat azoknak, akik az orosz államiságot és a hatalmat akarják tönkretenni”.
„A kihívás inkább megsokszorozta erejét. Leszállva a földre, összeszorított fogakkal küzdött, mint még soha. S annak ellenére, hogy »hízott moszkvai kandúroknak« tartja őket, volt benne annyi józan pragmatizmus, hogy meghívatta az utca szónokait Medvegyevvel a Kremlbe. Közben járta az országot, ment az ő népéhez, s az erős ellenszélben is kiállt a többség érdekeinek védelmében. Február elején a moszkvai Főhajtás hegyén, majd a Luzsnyikiban már azt is megmutatta, hogy a fővárost sem adja. Mert őt nem lehet csak úgy leírni! S miközben a tömeg tombol, a mázsás lelki tehertől megszabadult nagy visszatérő arcán végiggördül egy könnycsepp. A kemény macsó egy pillanatra elérzékenyül saját diadalától, aztán magabiztosan erősíti önmagában s táborában a bizonyságot, hogy »nem sikerül elérni céljukat azoknak, akik az orosz államiságot és a hatalmat akarják tönkretenni«. »Senki nem erőltethet ránk semmit, s győzni fogunk. Dicsőség Oroszországnak!« – kiáltja bele a fagyos éjszakába. (...)
Putyint a nevével fémjelzett, a hatalmi vertikumra alapuló, központosított politikai berendezkedés, az erős, a gazdaságban is komoly szerepet vállaló állam, a stabilitást mindenekfelett megőrző evolúciós fejlődés, az irányított vagy szuverén demokrácia híveként ismeri a világ. Németes fegyelmezettsége mellett alaptulajdonsága, hogy tartja a szavát, és sokszor még a politikai érdekek ellenére is kiáll csapatának tagjai mellett. Az előző hónapokban vele szemben éledező bizalmatlanság közepette új arcát mutatta meg. Igazi küzdőként láthattuk. Ahhoz azonban, hogy ne csak a csatát, hanem a háborút is megnyerje, még többre van szükség. Az ország előtt álló kihívások a kampányban felvillantott dinamizmus továbbvitelét, komoly kompromisszumkészséget s a generációk ütközése közepette nagyobb nyitottságot kívánnak. Putyinnak ehhez kicsit önmagát is le kell győznie, de az ő keménységével képes lehet rá. Már csak azért is, mert tudja, hogy sírni csak a győztesnek szabad.”