Szociális népszavazás 2.0?

„Az LMP népszavazási kezdeményezésének lényegében ugyanaz az értelme, mint a Fidesz 2008-as szociális népszavazásáé volt. Arra teremt lehetőséget, hogy a közviszonyok alakulásával végletesen elégedetlen társadalom megálljt mondhasson a fékevesztett hatalomnak, és legalább a szavazással érintett kérdésekben visszavonulásra kényszeríthesse. Általános értelemben, mint négy éve, ma is jóval többről van szó ennél: e kezdeményezés is a közbizalom megvonásának kísérlete egy illegitimmé vált kormánytól. (...)

Ha 2008-ban elfogadhatatlannak tartottuk, hogy a feles többséggel kormányra jutó, illegitimnek tekintett kormány a választási ígéreteivel szembefordulva a közszolgáltatásokat átalakító reformokba kezdjen bele, miért tetszene nekünk ma jobban, ha a kétharmados többséget szerzett jobboldali kormányzó pártok fordulnak szembe ígéreteikkel? Hoznak létre illegitim alkotmányos rendszert. Léptetnek életbe választási ígéreteikkel összeegyeztethetetlen, illetve ellentétes reformokat az állami közszolgáltatások területén. Kérdem ezt a 2008-as népszavazás támogatói nevében.

Márpedig ez történik. Hiszen a választási kampányukban határozottan cáfolták, hogy alkotmányos rendszerünk felforgatására készülnének. A szabadelvű demokrácia hatalommegosztásra, fékekre és ellensúlyokra, független nemzeti intézmények pártatlan működésére épülő rendszerének felszámolásával, a kormányoldali igényeket szolgáló új alkotmány létrehozásával az Orbán-kormány éppúgy semmibe veszi az ellenfél szavazóinak politikai egyenjogúságát, éppúgy kitaszítja őket a politikai közösségből, mint az MSZP–SZDSZ-kormány tette, amikor azt feltételezte, hogy a baloldal kormányon maradásának érdekét azonosíthatja az ország érdekével. És ezért joga van a választók félrevezetésére.

Az illegitim rendszere konszolidálásával foglalkozó illegitim kormány megfegyelmezése, visszavonulásra kényszerítése ma is időszerű. Ha nem sürgetőbb, mint 2008-ban volt.”