Célunk a rendszerváltás a kerékpársportban

„Ön hogyan, mikor került képbe, mint potenciális elnökjelölt?

Sipiczki Robival, ha jól emlékszem, 2010-ben egy versenyen mutatkoztunk be egymásnak, talán sikerült dobogóra kerülnöm, és akkor is ő adta át a díjat. Tavaly nyáron teljesen kötetlenül kezdtünk beszélgetni a sportág dolgairól általában, jellemzően már akkor is finanszírozásról, médiáról, szponzorációról. Ezt követően megtisztelt azzal, hogy meghívott ahhoz az asztaltársasághoz, amely a sportág jövőjéről beszélgetett: országútisok, montisok vegyesen. Azok a gondolatok, amelyek most program szinten megjelentek, akkor fogantak meg. A nyár vége táján fogalmazódott meg az asztaltársaságban, hogy nem vállalnék-e ilyen feladatot. Rágódtam rajta egy ideig, aztán azt mondtam: vágjunk bele! 

Ki állította össze, ki hívta meg az új, lehetséges, ön által is megnevezett elnökséget? Csupa menedzser, sikeres cégvezető – elit társaság, ilyen összeállítás nem volt még a hazai kerékpársport élén. A korábbi években többen hiányoltak egy ilyen csapatot – most tessék, ön felkínálja.

A bemutatkozó anyagomban is leírtam, hogy engem nem frusztrál, hanem inspirál olyan csapatban dolgozni, ahol a maga területén mindenki jobb, mint én. Az informatikai pályafutásomban is mindig arra törekedtem, hogy a lehető legjobb csapatot tudjam összeszedni. Nyilván volt egy szűk mag, akikkel együtt gondolkodva megfogalmaztuk, melyek azok a területek, amelyek nagyon fontosak annak a rendszernek a felépítéséhez, amely a sportág működési hátterét hivatottak biztosítani. 

Ezek közt vannak olyanok, amelyek sok mindenki számára nyilvánvalóak, mint pl. a média, de olyanok is vannak, amelyek lehet, hogy most nehezen értelmezhetőek egyesek számára, mint pl. a szervezetfejlesztés, vagy programmenedzsment. Megtanultuk, hogy ebben az összefüggésben, amikor figyelmet akarunk irányítani egy sportágra, akár a meglévő jó rendezvényeire, akár új, innovatív kezdeményezésekre, ez a szakértelem nagyon kell. Az elnökség összetételekor tehát ez a kompetencia-lista volt a vezérelv. Az meg természetes, hogy a konkrét személyek között vannak régi ismerősök, és vannak olyanok, akiket kifejezetten a kompetenciájuk okán, közvetve mások segítségével kerestem meg. 

Elmondható, hogy az önök által felvázolt elképzelések rendszerváltást eredményeznének a sportágban?

A célunk ez. A rendszerváltást pedig abban fogalmaznám meg, hogy az állami források elosztására létrejött rendszer marad-e, vagy beindítunk egy forrástermelő rendszert. Lehet, hogy nincs igazam, és vannak, akik azt mondják, hogy a feladat továbbra is az, hogy az államnál (MOB, NEFMI, stb.) kell hatékonyan fellépni a kerékpársport finanszírozása érdekében; akár igazuk is lehet, én csak annyit mondok, hogy nekünk ez a programunk, mi ebben hiszünk. A Közgyűlés dolga pedig az lesz, hogy bölcs belátással eldöntse, melyik utat tartja helyesnek. És talán ez a lényeg. Ebben az egy pontban egyetértek azzal, amit Sipos úr a programjában megfogalmazott: »nem az a lényeg, ki lesz az elnök«, a Közgyűlés az elnökségről csak szavaz majd, arról viszont DÖNT, kell-e ilyenfajta rendszerváltás, vagy sem.”