Micsoda szerencse! Micsoda véletlen! Elképesztő hetedik érzék

Amikor Brüsszel Péter beszél a tisztesség és az átláthatóság fontosságáról, az olyan, mintha a viszkis rabló rendőrnek állna.

Török Ferenc pályáján a hagyományosabb szerkezetű nagyjátékfilmeket váltották a kísérletezőbb, kisebb munkák. Az Isztambul a két vonal szerencsétlen sorsú hibridje lett.
„Az Isztambul éppen arról próbálna szólni, hogy vannak elmondhatatlan dolgok, amikkel küzdünk, hogy próbálunk együttélni velük, de nem tudjuk őket artikulálni, elmondani egy halas szendvics felett, hanem szeretnénk tőlük messzire elszakadni, és elfelejteni, hogy valaha is léteztek. És a film szépen el is jut a Fény utcai nyitóképtől valami teljesen más, sohasem látottig: a Kappadókai kövek között búcsúzunk a főszereplőtől.