„A 84. Oscar abszolút kedvencei azonban már jóval érdekesebb jelöltek, hiszen mind a Némafilmes (10 jelölés), mind A leleményes Hugo (11 jelölés) a mozi örökkévalóságát hirdeti – de mindezt homlokegyenest ellenkező eszközökkel teszi. Igen beszédes, hogy mindkét alkotás a film dicső gyermekkorába kalauzol minket, miközben áttételesen a jövőjéről elmélkedik. A mozi számára Martin Scorsese és Michel Hazanavicius is új utakat keres – míg azonban a Némafilmes az ősi recept elpusztíthatatlanságát hirdeti (hiszen klasszikus némafilmes formát használ), addig A leleményes Hugo a mozgókép illuzionista hagyományait a legmodernebb technikával próbálja ötvözni (fantasztikus mese számítógéppel feltuningolt 3D-ben). Nem véletlen, miért pont e két film lett az idei szezon legnagyobb slágere: Lumiére és a némafilm felemlegetése is valóságos önbizalom-növelő dopping az egyre komolyabb kihívásokkal szembesülő mozi számára.
Megláthatjuk, hogyan viszonyul Hollywood ehhez a kérdéshez: vajon mellőzi a két filmet, és inkább a lagymatag kínálatból választ, vagy inkább ő is a mozgókép csodáját élteti? Vélhetően a két film közül kerül ki majd az idei gála nagy nyertese és a nagy vesztese is, mi pedig megtudhatjuk: a technika és a brutális látvány, vagy a nagyívű mese és a játékos könnyedség lesz a követendő példa. A dolog extra pikantériája pedig az, hogy miközben az amerikai Scorsese a francia mozi előtt hajt fejet, addig a francia Hazanavicius Hollywood első nagy aranykorának tiszteleg. A két ország gyakorlatilag a mozi feltalálása óta verseng a »legnagyobb filmnemzet« címéért, de teljesen mást gondol magáról a mozgóképről is - talán az idei Oscar lesz az első lépés az ökumenikus filmgyártás felé? Vagy az egész csak »show business«?”