„Nem akartam megírni ezt a bejegyzést, most mégis itt ülök és gépelem a szavakat. Magam sem tudom, hogy miért. Ezt a blogot nem azért hoztam létre, hogy lehordjak, cikizzek és pocskondiázzak, ez nem az én stílusom. De ugyanakkor nem tehetem meg, hogy elhallgatok bizonyos dolgokat, hiszen ezek az olcsó, párszáz forintos borok ott vannak a hiperek polcain, és rengetegen veszik. Meg kell tehát vizsgálni őket, hogy úgy mellesleg is képben legyen az ember, miből marad ki, amikor a minőségi borok ivása mellett teszi le a voksot. Szóval történt, hogy itt a teszkóban 900 forint magasságában kereste gazdáját egy száraz BB Cabernet Sauvignon 2008-ból. A régi emlékek felidézése miatt, illetve a puszta kíváncsiság okán vettem egyet, noha ebben az esetben maximálisan tisztában voltam a bornak a tulajdonságaival. Egyszerűen szólva: tudtam, hogy körülbelül mi fog várni rám, mikor kihúzom a dugót és kitöltöm a pohárba. Kicsit vulgárisan mondom: tisztában voltam vele, hogy úgyis szar lesz. Hát, az is volt. (...)
Na, térjünk vissza az ajándékhoz, aminek a neve Pro Vinum Selection Cabernet Sauvignon. Csábító a neve, nem? Ha utánanézünk az interneten, akkor találunk róla képet, meg leírást is, az ára fantasztikus, négyszáz forint alatt. Szinte biztos lehet benne az ember, hogy csúcsminőség kerül a kosárba, nem? Ugyan a címke nem nagyon hirdeti magáról, de ha tüzetesebben megnézzük, kiderül egy s más. Az első címke ennyi ír: száraz vörös tájbor. Oké. Hátul a szokásos regényes leírás alatt meg lehet tudni, hogy ez bizony nem magyar bor, hanem elméletileg olasz. Hát, szuper. Szóval fillérekért behozzák az olcsó olasz hulladékot, felcímkézik és eladják úgy, hogy a laikus magyar vásárló a hiperben azt hiszi, magyart vesz, még ha olcsó is? Minimum durva. (...)
Rossz, nagyon rossz. És ahogy konvergál a hűtőhidegtől a szobahőfokig, úgy romlik, jön a körömlakklemosó és az undorító kesernye. Vannak kétségeim, hogy ez látott-e szőlőt. Ihatatlan, 1 pont. Kólával sem próbálom ki. Zoli, köszönöm a mintát, de ezúton is arra kérlek: ne igyál ilyet, soha többet!”