„Az eurózónán kívüli tagállamok csak akkor lesznek kötelesek az alkotmányba foglalni a kiegyensúlyozott költségvetés elvét – mi már ezt megtettük –, ha bevezetik a közös valutát, ám addig is részt vehetnek a valutaövezeti csúcstalálkozókon, miközben a szerződés immár áttételesen sem utal az adóharmonizáció szándékára.
A függetlenségi retorikát az önként vállalt uniós tagság ellenére is erőltető magyar kormányzat számára ez a lényeg. Ám a szerződés tartalmának zöme megtalálható egyéb uniós szabályokban is, s éppen az EU magyar elnöksége alatt szigorított növekedési és stabilitási paktum előírásaira hivatkozva folytatódik – immár a kohéziós alapok esetleges megvonásának fenyegetése mellett – a túlzottdeficit-eljárás Magyarország ellen. Az adókérdések pedig német és francia nyomásra terítéken maradnak, csak más formában. A magyar álláspont és utólagos magyarázata azonban mellékszál.”