Selyemzsinór Tarlósnak

„A mór megtette. De maradna. Hiába küldenek neki egyre egyértelműbb jeleket. Tarlós István főpolgármester csak folytatná, amit elkezdett. A fővárosi intézmények önnön képére formálását, a rendteremtést, a pénzügyi ráncba szedést, a kulturális iránymutatást, az eladott közművek visszavételét, az utcák, aluljárók kisöprését. Az erős kéz politikája sokaknak tetszik.

Egyre többeknek nem. Nem csupán a hivatalból ellenzéknek. Nekik gyakorlatilag semmi beleszólásuk sincs a kormánypárt és a főváros politikai táncjátékába. Még rálátásuk se igen. Az oldalzsöllye takarásából bekiabált kritikáik visszhangtalanul hullanak alá. Mellékesek. Csakhogy a kormány is ráunt a statisztaszerepre. Nem erre fizettek be. Birtokolni szeretnék a várost. Maguk alá gyűrni.

A kezdetben szorosan zárt pénzcsapok ugyan szivárogni kezdtek, de még messze nem eléggé. A fővárosi kincstárat őrző szürke eminenciás szűrét is kitették, de a kontroll még mindig túl erős. Kezesebb, előzékenyebb városvezetésre vágynak a kormányban. A fővárosi Fidesz-frakció meg is adná nekik. Tarlós nem. Nem az a típus. Nem azért váltott pártot, hogy most hagyja, hogy dirigáljanak neki. Orbántól talán eltűri, de a többiek kevesek ehhez. S ezt folyton az orruk alá is dörgöli. Egyre bosszantóbb az a városmentő dicsfény, amit oly ügyesen kanyarít a feje fölé.”