Kétéltűek

„Izgalmas természeti jelenségekért persze nem feltétlenül kell Pápua Új-Guineáig utaznunk, elég itthon kutakodunk. Jó esélyünk van például a legnagyobb gerinctelen kétéltűek - remélhetőleg szintén világszenzációnak számító - felfedezésére.

A lelőhelyet megtalálni persze nem könnyű, de például, ha a Tiszta Kezek Mozgalomban jelenlegi hatalmat rettegő, néhány hete még azt szolgáló művészettörténészek, vagy a hisztérikus nagynénje levelével Schiffer Andrást kicsinálni igyekvő galamúmiák környékén kutakodunk, nagyon nem mehetünk mellé. A parlament is jó terep: táskával tüntetőket fejbe vágó keresztény képviselők, korábban kordont bontó, majd tüntetők rendőri elhurcolásán örvendező politikusok környékén is érdemes kutakodni, de esély van a sikerre a plágium-ügyre »nemisigaz«-zal reagáló Sándor-palotában csakúgy, mint ellenzéki pártokban, ahol azon borzonganak, hogy hát az nem lehet, hogy ezek után az álamfő nem mond le, az nem lehet, hát az nem...

Pedig ha a most borzongó puhatestűek a demokrácia ethoszának elkötelezett hívei lettek volna 2006-ban is, akkor mondjuk nem terem olyan precedens, amilyen termett, hogy ugyanis soha, senkinek semmiért itt már lemondania nem kell. Hogy olyan apróságok, mint a méltatlanná válás, nem lehetnek akadályai egy poszt betöltésének. Csak hát, mint doktor Schmitt dolgozatából a lábjegyzet, úgy hiányzott belőlük a gerinc akkor.”