A bizalom(hiány) szerepe a gazdaságban

„Ismereteink szerint ugyanis az egyes országok sikeressége alapvetően nem a beruházási rátájuktól, a valutaárfolyamaik alakulásától vagy a kormányzati hiányuktól függ. Hanem attól, hogy miként sikerült kiépíteni a »bizalom infrastruktúráját«, azaz azt a bonyolult intézményi és normakeretet, amelyben a gazdasági szereplők mindennapi tranzakcióikat végzik. Bizalom nélkül ugyanis a legegyszerűbb kölcsönösen előnyös tranzakció is nehezen valósul meg. Hiszen e nélkül nem bízhatunk abban, hogy a megegyezés ténylegesen végre is hajtódik, de abban sem lehetünk biztosak, hogy probléma esetén jogainkat képesek leszünk-e érvényesíteni. (...) 

Mindez azért lehet fontos, mert a gazdaságpolitika mintha nem érzékelné e tényező jelentőségét. Vagyis hangoztatott nem ortodox jellege ellenére minden olyan változónak igyekszik görcsösen megfelelni, amelyek az ortodoxnak nevezett politikában is fontos szerepet játszanának, miközben nem érzékeli, hogy az ortodox célok elérésének nem ortodox eszközei alapjaiban áshatják alá a »bizalom infrastruktúráját«. A gazdaságpolitika kiszámíthatósága, a szerződéses viszonyok tiszteletben tartása ebben a keretben nem öncél, hanem eszköz a gazdaság működőképességének biztosításához. A sikeres és sikertelen országok politikáinak vizsgálata azt mutatja, hogy a kormányzatok valójában keveset segíthetnek, de sokat árthatnak. Így különösen fontos lenne annak megértése, hogy rövid távú politikai célok érdekében feláldozott hosszú távú normák kiszámíthatatlan folyamatokat indíthatnak el.”