A szélsőjobbos lapnál baloldali fotós van

„Milyenek a tapasztalataid az alanyaidról, azaz a 2002 és 2010 közötti miniszterelnökökről?

Ha egy emberrel együtt vagy, rá kell jönnöd, hogy mit szeret, mi zavarja őket, hogyan közelíts. Medgyessy Pétert zavarta a fotózás, nem érezte át a fotósok helyzetét, például, hogy egy kézfogásnál ki kell fordulni a fotósok felé, ő pedig inkább a másik fél felé fordult. Gyurcsány Ferenc odafigyelt, fontosnak tartotta a vizuális médiát, kameraérzékeny volt. Nem úgy mint például Berlusconi, aki mindig bedobott egy poént, egy exhibicionista akciót, legyen az extrém vagy röhejes: tudta, hogy kell magára irányítani a képi média figyelmét. Ha Gyurcsány érezte, vagy hallotta, hogy valakinek nem sikerült a felvétel, akkor megismételte a sajtó kedvéért. Bajnai Gordon zárkózottabb volt, de akármilyen kérés érkezett a fotósoktól, soha nem hárította el. Volt olyan, hogy egy külföldi úton egy komplett napot kellett dokumentálnom, de a magánszférát érintő képeket kerültem. De az a kép bejárta a sajtót, amikor Gyurcsány és a felesége aludt a repülőgépen. (...)

Mennyire őszinték a négyszemközti találkozók?

A koszorúzások, főhajtásokban tényleg tiszteletet érzel, néha megrendülést. Komoly dolog ott állni például az ismeretlen katona sírjánál. Ha már eljön ez a pillanat, az már kölcsönös elismerést jelent mindkét fél részéről és persze diplomáciai sikerélményt. A tárgyalóasztalnál a protokollnak megfelelő nyelvezettel disputálnak, s függ az emberi kapcsolattól is a hangnem. Bár sokszor pattanásig feszült a hangulat, de azért nincs Hruscsov-féle asztalverés. Politikusok között komoly barátságok alakulhatnak ki a szimpátián túl. Amikor a szentpétervári Konstantin-palotában voltunk Medgyessyvel, akkor Putyin javasolta, hogy nézzük meg az ottani Rákóczi-pincét, Az udvaron véletlen összefutottunk Berlusconival, aki csatlakozott. Tokaji bort kóstolgattak a kormányfők, oldottan beszélgettek, s persze azért reklámnak sem rossz, ha az olasz miniszterelnök tokaji címkés üveget tart a kezében. De Berlusconi egyszer még magángépet is adott a magyar stábnak, mert egy brüsszeli tárgyalás elhúzódott és másnap reggel már Rómában kellett lenni. Amúgy közös fotó nagyon kevés készült velem és a hírességekkel. Szeretek magam emlékezni a dolgokra, s nem képek alapján.”