„Még este később is odavetődtem az M1-re, ahol »4 SZELLEM« címmel »beszélgetős« műsorra leltem. Az egyébként rokonszenves Borbás Mária (nem nagyon) vezette a műsort előre jól feldúcolt kérdéseket előrittyentve egy sajátos ízléstelenséggel tervezett, ahogy a Móricka elképzeli féle dekorativitás jegyében monumentális sci-fi díszletben, ahol egy volt botox-szal felturbózott ajkú modell, (ugyancsak abban az osztályban készült színésznőnek anno, mint Bertalan Ági, onnan ismerem), egy bencés apátnak öltözött építész, egy igazi unalmas szociológusnő meg még valaki diskurált össze-vissza közhelyes csacsiságokat, valójában fikciókról - már megint nehogy a valóság talaján maradjunk! -, és az egész annyira csöpögős, semmit mondóan locsogós volt, hogy már nem is bosszankodtam, hanem egy ültő helyemben fulladtam röhejbe. Vitray Tamásra emlékezve ez úgy hatott, mintha a Mount Everest lábánál egy különbuszra várva csacsognának izgatott dél-albán turisták. Na, szóval, Hölgyeim és Uraim! A fenét a pártatlan közszolgálatisággal meg a tájékoztatás korrektségével van itt a baj! Ugyan már, dehogyis! Itt azzal van a baj, hogy a műsorként feltüntetett alibi-produkciók szakmailag dilettáns módon szerkesztettek, giccsesek és szellemileg kiüresedettek.”