Nem kell azért mindenképpen megőrülni!
„Orbán Viktor akkor lehetne-e király? Biztosan nem.
A magyar király először is katolikus, Orbán Viktor református. Dinasztia szempontjából nem állunk elég jól (az "Orbán-ház"?), de persze lehetne választott magyar király is. A magyar király pártok feletti személy, egységet képez, Orbán Viktor a pártjának a vezetője, e mellett állami szerepe eleve kizárja, hogy király lehessen belőle, hiszen miniszterelnök is. Persze letehetné a posztot, de akkor is, felmerül a kérdés, hogy ki választja meg vagy magát teszi meg? Egy nemzetgyűlés, vagy saját maga? A magyarok királya? Új titulus? Nos, ez színtiszta bonapartizmus lenne, de nem igazán lenne indokolt, mint Napóleon esetében, hiszen a magyar államnak minimális expanziója sincsen, meg amúgy is, ne már.
Szóval zérő legitimitás, zéró közjogi indokoltság (a magyar történeti alkotmány ezt nem teszi lehetővé, ez alapján Horthy Miklós kormányzó dinasztikus elképzeléseit is megfúrta Serédi Jusztinián hercegprímás, pedig azért ő közelebb volt a tűzhöz, meg nagyobb kaliber is volt ugye). Szóval Orbán a januártól életbe lépő alaptörvény alapján nem lehet király, és a jogfolytonosság helyreállítása pedig nem történt meg 1944-49 óta. De ha megtörténne is, akkor pontosan ez lenne a biztosíték, hogy tuti ne legyen belőle király. Hülyeségre mindig igény van, de ennek ugye semmi alapja, semmi értelme sincsen.”
Ivan Krasztev a Partizán műsorában kijelentette, hogy egy ekkora váltás „rengeteg változást” tesz lehetővé. A kérdés az, hogy mennyi időt ad magának a magyar társadalom, hogy eldöntse mit akar.
„Én egy vagyok a kétmillióból, aki ezeknek soha be nem hódol.”
Az Európai Néppárt elnöke szerint Orbán vereségével a Patrióták elvesztették a vezetőjüket, ami „nagyszerű hír mindannyiunk számára”.
Orbánék rövid megingás után megtalálták a biztos utat.
Óriási vita alakult ki az EU-csúcson.
„Uram-bátyám világ”.
A lengyel kormányfő hallani sem akar új alaptörvényről.
