„A sajtókommentárok alapján úgy tűnik, a görög kormányfőnek már »elege van« abból, hogy mindjárt belebukik a megszorításokba, hiszen patinás politikuscsaládból származik: nagyapja és apja is miniszterelnök volt. »Mondhatnak nemet a görög állampolgárok - természetesen -, de viselniük kell a döntésük következményeit« - nyilatkozta a görög pénzügyminiszter, akit az ellenzék »időhúzással« vádol, mondván: az igazi megoldás az új kormányválasztás lenne. De ez utóbbit is könnyen elérhetik. Habár ez a kis belpolitikai játszma most már fájdalmasan kontinensméretű. Ha ugyanis az ellenzék arra buzdítja a lakosságot, hogy szavazzanak az euró és a megszorítások mellett, akkor ezzel beismerik, hogy »nekik sincs jobb ötletük«. Ha viszont a »nem« szavazatra buzdítanak, akkor egy alternatív javaslattal is elő kellene állniuk, ami egyet jelent az EU-n kívüli Görögország víziójával. Ezért az ellenzéknek az lenne a legjobb, ha a bizalmi szavazáson elbukna a Papandreu-kormány.
Nem mellékes tény, hogy a görögök még nem kapták meg az IMF (Nemzetközi Valutaalap) novemberben esedékes 8 milliárd eurós támogatását. Az eredeti tervek szerint az IMF igazgatótanácsa november közepén ülne össze, hogy döntsön az országnak szánt következő részlet kiutalásáról. Ám az aktuális eseményeket tekintve nehéz elképzelni, hogy akár egy centet is adnának nekik az idén.
Egyelőre egész Európa a görögökön ámuldozik. Egyesek kifejezetten dühösek, mások talán azt számítgatják, hogy ők vajon milyen messze járnak ettől? Az EU vezető testületeinek képviselői, Herman Van Rompuy és José Manuel Barroso hivatalos közleményben reagáltak a görög népszavazás tervére, amely szerint a referendum szándékát »tudomásul vették«, de - diplomatikusan - nem jelezték, hogy helyeslik-e a lépést vagy nem.”