Nem tudom, hogyan fogalmazzak. Őszintén szólva úgy érzem, hogy engem ott valamilyen dísznek tarthattak. Egyfajta értelmiségi értékrendet kellett ott az arcommal, a nevemmel képviselnem, ez úgy fél év után eléggé világosan kiderült.
Ha zavarta, hogy érdemi munkát nem várnak öntől a fővárosnál, akkor miért maradt mégis?
El kellett telnie némi időnek, mire beláttam, hogy az ígéretes kezdet után nem pusztán az új rendszer lassú fölállása miatt nem kapok érdemi feladatokat. Erre egyébként a kabinetfőnök is utalt legutóbb, mondván, biztos érzékeltem, hogy nem a kvalitásaimhoz mérhető feladatokat kaptam. Most már látom, okosabb lett volna nekem lépnem előbb. Tanultam.”