Ezt beszélik, tisztelt Czeglédi Enikő

„Tisztelt Czeglédy Enikő!

Hosszú levelére röviden ennyit válaszolok:
Ahogy nyilván az életében, úgy az enyémben is vannak olyan emberek, akiknek megbízhatóságában, szavahihetőségében, becsületességében és tisztességében nincs okom kételkedni. Nos, egy ilyen ember mesélte el azt a történetet, amelyet egy mondatba sűrítve közkinccsé tettem. Ráadásul a közlő nem másod- vagy harmadkézből értesült a dologról, hanem szem- és fültanúja volt annak az ominózus mondatnak. Nekem pedig semmi okom nem volt, hogy kétségbe vonjam szavait. Egy újságíró különben sem állíthat minden mondat mellé közlekedési rendőrt – vagy éppen hiteles dokumentumot. Nem merészelném megtenni az összehasonlítást Adyval, de számos publicisztikája kezdődik úgy, hogy »beszélik«.

Hát, ezt beszélik, tisztelt Czeglédi Enikő. Sajnos. És némiképpen ismerve a mai Erdély viszonyait és az ecetszagú árulásokat, bizony fölöttébb hihetőnek tűnik mindaz, amit abban a bizonyos mondatban megírtam. Amúgy a feladat nem túl bonyolult. Az érintett Kós unoka, Markó Béla felesége, adjon ki egy közleményt, miszerint soha nem állította a nagyapjáról, hogy nacionalista építész, és tisztelettel adózik emlékének és csodálatos munkásságának. Ennyivel a dolog el is van intézve. Miért ön írogat hosszú-hosszú, sértődött leveleket?

Tisztelettel:
Bayer Zsolt”