Hősök és a bunkó

„Wittner Mária 56-os hős. Ez tény. Akkor mert tenni, amikor a tettnek még érdemi következményei voltak. Nem kaszinótojást kent közintézmények falára, nem ketchuppal maszatolt össze asztalokat, amiről tudta nem is lehet semmi következménye, de utána a mellét verheti, mekkora bátor, józan, demokrata is ő. Wittner Mária, amikor fegyvert ragadott, hogy hazánk és nemzetünk szabadságáért küzdjön, pontosan tisztában volt azzal, hogy ezzel az életét viszi vásárra. De tette amit tennie kellett, bátran és tiszteletreméltó módon, amiért bizony az utókornak, az utókor demokratikus részének meg kell emelnie előtte a kalapját, mert rászolgált.
 
Lehet vitatni Wittner politikai nézeteit. El lehet ítélni azért, mert demokratához méltatlan módon cimborál újabban a szélsőjobbal, hogy nácik számára vállal zászlóanyaságot. El is lehet ítélni utolsó időszaka politikai megnyilvánulásait, magam is nem egy esetben ezt megtettem. De ez nem törli el a múltját, és gyalázat a múltjáról aljas hazugságokat terjeszteni. (...)
 
Hogy jön ahhoz, egy politikai ripacs, hogy ennek az embernek a múltját gyalázza? Hogy jön ahhoz egy politikai celeb, aki botrányaival mindenáron be akar kerülni a médiába és köztudatba, hogy az 56-os szabadságharcunk és forradalmunk hőseit mocskolja?”