Igazából tudtam, hogy váltanom kellene országot
Ehelyett ott rohadtam szinte minden magyar tévécsatornánál.
Meglep, hogy mennyien érzik az ország legnagyobb problémájának, hogy emberek elkezdenek pártokat csinálni.
„Ami legjobban meglep, hogy mennyien érzik az ország legnagyobb problémájának, hogy emberek elkezdenek pártokat csinálni. Mármint itt volt egy elkúrt 8 év, utána jött ez a fülkeforradalmas nemzeti együttműködési rezsim, és akkor tényleg ez a para? Egyrészt ott az elempé. Ezel sebtől vérzik, iszonyatosan elrontották, hogy éjt nappallá téve dolgoznak azon, hogy minden fontos témában megszólaljanak - a Parlamentben, amit senki sem lát, így mindenki azt hiszi, nem csinálnak semmit. De konkrétan minden olyan cuccal egyetértenek és a maguk módján képviselik, ami a tegnapi millás demón elhangzott (gondolom nem véletlen, hogy rengetegen kint voltak közülük is).
Most jön a 4K, hozzájuk nagyon hasonló programmal, persze ekézik az elempét, de kábé ugyanarról beszélnek. Ott a Szolidaritás, amiről dunsztom nincs akar-e majd pártosodásnak bölcsője lenni, és őket aztán tényleg egyáltalán nem ismerem, de hallottam már ilyen pletykákat. És erre tényleg az a reakció, hogy herpa derp? Ennyire jó, ami most van? Vagy ennyivel jobb, amit ki-ki maga tesz azért, hogy ez egy jobb ország legyen, jobb politikai gárdával? Most nyilván nem azokról beszélek, akik tartalmilag nem értenek egyet ezekkel, mert kapitalistább vagy konzervatívabb országot szeretnének, az tök oké. De azok, akik úgy látják, hogy tényleg egy demokratikusabb, szolidárisabb, emberi jogilag korrektebb irányba kéne elmozdulni, azoknak mi ebben a koncepció? Aki követ, tudja jól, hogy bőven elég problémám van az elempével, pont most írtam a 4K-ról az aggályaimat, a Szolidaritásról meg hogy passz, ráadásul egyikben sem veszek részt.
De ahogy én látom, a választási lehetőségünk nagyjából arra korlátozódik, hogy menjen tovább a fidesz a mostani úton, jöjjön vissza valamelyik MSZP, legyen a Jobbik a rendszerváltó erő, vagy ezekből az alternatív kezdeményezésekből álljon össze egy egymással sok mindenben egyet nem értő, de nagyjából mégis egy irányba (demokrácia, jogállamiság, szolidaritás) haladó laza tábor. Nem hiszem, hogy át akarnám tenni az energiáimat ebbe, de azt se hiszem, hogy akadályozni kéne a létrejöttét…”