Tagadhatatlan, hogy az elmúlt évtizedekben a színházi műhelyek többségét a hazai definíciók szerinti „baloldali” művészek vezették. Interjú.
„Hogy látod a történteket?
Herczeg Tamás: Ha elvonatkoztatunk a politikai felhangoktól és pusztán a kinevezési gyakorlat szokásos menetét vizsgáljuk: mi történt? Semmi. Az, ami eddig. Pont az, és úgy, ahogyan az elmúlt évtizedekben a színházigazgatói kinevezések alkalmával. A lényegét tekintve Schilling Árpádnak van igaza, mindabban, amit a Kultúra eladó című értekezésében megfogalmazott. Valóban évtizedes erózió szükségszerű folyamatai zajlanak. A kialakult helyzet az opportunista magatartást folytató igazgatók asszisztálásának az eredménye is. Részükről most bátor és üdvözlendő a kiállás és kiáltás. De bennem most a következő kérdések merülnek fel: Etikusabb-e az a direktor, aki az igazgatói szék megszerzéséhez, már a pályázat kiírás előtt »leszalámizza« a lehetséges riválisokat? Helyes-e, hogy a szakmainak felkért bírálóbizottság tagjainak kompetenciája és szakmaisága lényegében a művészi szempontok bírálatára szorítkozik? Helyes-e, hogy a kinevező és a szakma is alapvetően művészeti egyetemen szerzett diplomát preferál, amikor a művészeti egyetemeken nincs intézményvezetésre felkészítő oktatás? Mennyiben a kultúrpolitika, vagy a regnáló igazgatók felelőssége, hogy a fiatal és középgenerációs színházi gondolkodók meg sem próbálnak pályázatot benyújtani? Normális-e, hogy egy ilyen adottságokkal rendelkező intézmény, mint az Új Színház vezetésére csak két pályázat érkezett, ráadásul mindkettő a hatvanas éveikben járó aspiránsoktól? A pályázat egyértelmű célja az alkalmasabb intézményvezetői képességekkel rendelkező aspiráns kiválasztása, hiszen legyen szó bármilyen intézményről, BKV-ról, vagy színházról, annak vezetése többségében vállalatvezetési, hivatali kompetenciákat, és kisebb részben szakma specifikus - jelen esetben művészeti - kompetenciákat jelent.
Mi alapján alakítod ki a véleményed?
Herczeg Tamás: Az elmondottakon túl, más szempontokat is figyelembe veszek. Nemrég, a PHD tanulmányom keretében, kulturális intézményvezetői attitűdöket vizsgáltam. 20 fővárosi és vidéki, jobb -, és baloldali, politikai és/vagy szakmai szempontok alapján kinevezett színigazgatót interjúvoltam. A kinevezési gyakorlattal kapcsolatban külön kérdéseket tettem fel nekik. Az összes interjúalanyom alaptézisként fogadta el, hogy Magyarországon a politika választja a színházigazgatót! Tagadhatatlan, hogy az elmúlt évtizedekben a színházi műhelyek többségét a hazai definíciók szerinti »baloldali« művészek vezették, és az is, hogy mára szintén a hazai definíciók szerinti jobboldal és az egyre erősödő »jobban jobb« is igyekszik kikövetelni a maga helyét. A kulturális élet politikai alapon való megközelítésének helyességéről – pro és kontra - most nem moralizálnék. Tény, hogy létrejött a jobboldali színházigazgatókat tömörítő szakmai szervezet, a Teátrumi Társaság és egyre meghatározóbb jelentőségét jelzi, hogy hathatós közreműködésére módosították az Előadó-művészeti törvényt is. Szerintem csalódniuk kell azoknak, akik a kétpólusúvá formálódott színház-politikai élettel kapcsolatban pozitív változást remélnek.”
30 éves lett a félig vajdasági Nevergreen, ezt pedig új albummal és koncerttel ünnepelte a hazai doom- és gothic-élet legismertebb zenekara. A Harag és remény ráadásul méltó megjelenése a csapatnak.
Mindjárt itt a karácsony, és ez a legnagyobb vágyam: legyen békesség, jó lenne az egész világban, de legalább itt, Magyarországon; olyan szép ország a miénk, és olyan sok benne a tehetség, erre kellene inkább koncentrálni a sok energiapazarló küzdelem helyett – mondja az idén kilencvenéves Bodrogi Gyula. Ünnepi beszélgetés a bokszmeccsekről, a siker kiszámíthatatlanságáról és az örökre velünk maradó csodákról.
A Nyugatra „disszidált” rockzenész azt írja, mivel akkoriban egy szót sem beszélt németül, az első dolga volt, hogy minden szabad percében tanuljon németül.
Interjút adott a korábbi főpolgármester.
Számára nem volt megbocsátás, ellentétben másokkal, így például Szabó István rendezővel, aki hosszú időn keresztül gyártotta a terhelő tartalmú jelentéseket. Balogh Gábor írása.
A zenész őszintén értékelte a kormányfő törekvését a békére, miközben az EU-t komoly kritikával illette.
A műhelyekben bármilyen járművet átalakítanak frontszolgálatra, a felesleges karosszériaelemeket eltávolítják és helyükre vaslemezeket, rácsokat hegesztenek vagy gumiabroncsokat aggatnak.
Óriási változás állt be január óta az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos közhangulatban.
