Vajon Bartók Béla ha ma itt élne, mit tenne? Ismét csomagolna?
„Bartók Béla 1940-ben elhagyta ezt az országot. Azonban már évekkel korábban ismerősének küldött egyik levelében úgy fogalmaz, hogy a magyar politikai, szellemi életben uralkodó állapotok miatt a tarthatatlan jelenből inkább választja az ugrást a bizonytalanságba.
Vajon Bartók Béla ha ma itt élne, mit tenne? Ismét csomagolna?
Elhűlve és borzadva olvasom mindazt, ami most történik.
Hogy ma, amikor a világ békésebbik féltekéjén a szalonképesség minimális követelménye, hogy a XX. század borzalmait előidéző ordas eszméket kultúrember még kódolt formában se kísérelje meg hangoztatni, akkor Budapest főpolgármestere egy közpénzből fenntartott intézmény vezetőinek olyan embereket nevez ki, akik pont azok szellemi örököseiként tetszelegnek, akik akkor, azokat a borzalmakat előidézték. Majd hogy az ügy kapcsán a tiltakozását budapesti koncertjének lemondásával kifejező világhírű karnagy ellen is gyűlöletkampányt indítanak.”
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
Az idén április 5. és 14. között megrendezett összművészeti fesztivál célja bepillantást nyújtani Bartók Béla lenyűgöző életművébe, és a bartóki kreativitást, alkotói szemléletet megjeleníteni számtalan műfajban a komolyzenétől kezdve a világzenén, jazzen, táncművészeten és képzőművészeten át a könnyűzenéig. A Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek mára Európa egyik legnagyobb kulturális fesztiválja, impozáns kínálattal.
A publicista nem rejtette véka alá a véleményét Varga Judit exférjéről.
A világháló korában nem lehet ugyanúgy működni, mint 1938-ban.
A nézők mögé lopózva, a magasból látszik leginkább, hol vagyunk, mi az értelme ennek az egésznek.
Vitályos Eszter a munka ünnepe alkalmából emlékeztetett, hogy mekkorát fejlődött a hazai gazdaság és foglalkoztatottság a nemzeti kormány vezetése alatt.
Az 1990 végéig megépült családi házak energia-korszerűsítését célzó Otthonfelújítási Program (OFP) kapcsán új elemek jelentek meg. Így például a vissza nem térítendő támogatás összege 5 százalékkal tovább növelhető, ha a kötelezően előírt 30 helyett 40 százalékos energiahatékonysági javulást ér el a pályázó. Továbbá a zártkerti és a külterületi ingatlanok tulajdonosai is pályázhatnak, illetve a minimális tulajdoni hányadra sincs előírás.
