A Vágók rendje

„Egy hónap híján öt év kellett ahhoz, hogy 2006. október 23-ának temérdek brutális rendőri cselekménye közül egy végre méltó befejezést kapjon. Vágó László osztagparancsnokra - az igazságszolgáltatás nagyobb dicsőségére - csak mostanra sikerült rábizonyítani, hogy egy már megbilincselt, védekezésre képtelen tüntetőnek szándékosan törte el az ujját. (...)

Vágó Lászlót is megítélték a felettesei. Az osztagparancsnok esélyt sem kapott a megbánásra. Érdemeit alezredesi előléptetéssel ismerték el. Felmutatva rá: íme, a rendőr. Ecce commissarius. A Gyurcsány-kormány rendőre. »Kövesd a példát. A párt szavát. És győzni fogsz. Te büszke ifjúság.«

És győzött is. Mert szolgálták és védték. Immár őt. Vágót, a büszke ifjút előbb 38 évesen - 278 ezer forintos havi apanázzsal - kiemelt nyugdíjba menekítették. Majd kivételes rendvédelmi tapasztalatait és képességeit Doszpot Péter egykori szocialista képviselő őrző-védő cégében kamatoztathatta. (...)

A Vágók és osztagaik országlása véget ért. De a Vágók és osztagaik itt vannak közöttünk. Most nyugdíjasok és civilek. És a múlt árnyéka is elér máig. Leginkább a sorok összezárása, a bűnösök bújtatása és az igazságszolgáltatás lassú működése miatt. Árnyékot vetve minden rendőrre. Hát nem is olyan könnyű ma elfogulatlanul szemlélni a fiatalon lett nyugdíjasok demonstratív felvonulásait. A »szerzett jogok« védelmét. Nem könnyű megérteni a fékevesztett indulatokat. Nem könnyű megérteni a ragaszkodást finanszírozhatatlan kiváltságaikhoz.”