„A vasárnap a Milla számára sikeres volt tehát, és nem azért, mert nem »kockáztatott« – ez a kívánalom esetükben nem is nagyon értelmezhető –, hanem mert több demokratát tudott mozgósítani, mint március 15-én. A Milla fő ereje és feladata a mobilizáció, ennek pedig megfelelt akkor is, ha a »polgári« underground egy szellemtelen, dühös, hipsterező csuklómozdulattal válaszol az ominózus videoklipre. Kinek Karsay Dorottya, kinek Semjén Zsolt.
A Hallgatói Hálózat (HH) viszont szónokot cserélt vasárnapra, és állásfoglalásával »kilőtte« egyetlen médiaarcát. Az állásfoglalás a legrosszabb politikai sejtetés és antipolitikai attitűdök megjelenése tizenöt sorban. A HH szerint Polgár Dóra elkötelezte magát egy konkrét politikai erő mellett. Ezek szerint van »konkrét« és »nem konkrét« politikai erő, bár nehéz értelmezni a kettő közötti különbséget. Elköteleződés. Ez mit jelent? Plakátragasztó, szavazó, formális tisztségviselő, párttag? Ha tudják az állásfoglalás szerzői, úgy mondják ki, de maga Polgár Dóra is megteheti ezt – a nyilvánosság demokrata része nem tolerálja a sejtetést.
Egy MSZP/LMP/DK-tag például nem lehet a HH tagja? »A Hallgatói Hálózat a kezdetektől fogva az egyetemisták felrázását tűzte ki céljául, és független a pártpolitikától. A politika számunkra kezdetektől fogva a diákok önszerveződését és saját ügyeikért való kiállását jelenti, célunk továbbra is az egyetemisták felrázása, a helyi és diákügyek felkarolása.« – ennek alapján lehet. Ha a zárójeles mondatot (»az elmúlt húsz évben a pártok a saját bábjukként használták az egyetemistákat«) az állásfoglalás fényében értelmezzük, úgy azt kell feltételeznem Polgár Dóráról, hogy ő vagy báb, vagy manipulátor. Attól óvakodnék, hogy az aktuális politikai kontextusnak köszönhető véletlenszerű ismertségéből számára bármiféle szépreményű karriert előre lássak, az érintett megnyilvánulásai- és megszólalásai azonban nem éppen azt mutatták, amit egy bevallottan LMP-s aktivista írt hozzászólásában: »De itt az zajlik, hogy egy hitelesség nélküli ember (GYF) másoktól akar összelopkodni hitelesnek gondolt arcokat, mögéjük bújva akar visszalopakodni. Ez undorító. De sajnos nagyon jellemző.« Hát igen, e gondolkodás – és összeesküvéselmélet-gyártás – politikai kultúránk része.”