„A 2001. szeptember 11. óta eltelt tíz évben mind vesztettünk: az iszlám elvakult ideológiák rabjává vált, a Nyugat saját elveit árulta el a terror ellen folytatott harcban, és nyakunkon vannak az iszlámgyűlölők. 9/11 nélkül Andrers Behring Breivik tettei és a jobboldali populizmus európai elterjedése elképzelhetetlen lenne. Mi az, ami tíz év alatt az agyunkba égett? Két kép mindent elárul: az egyiken a lángoló ikertornyok, a másikon az Abu Ghraib-i börtönben megkínzott rab. Az emberi őrület ikonográfiája, a New Yorkban elkövetett bűn és a terror elleni harc bűne.
Az erőszak ellen erőszakkal léptek fel, mindez pedig még több erőszakot szült. Ha valaki hitt abban, hogy az emberek tanultak a huszadik század háborúiból, annak csalódást okozott az új évezred kezdete. Semmit sem tanultunk, hisz még mindig hajlandóak vagyunk egymás elpusztítására, akár a puszta kezünkkel is. Mindig megvan rá az okunk, és mindig igazolva is érezzük tettünket.