Politológusok népe

„Az a szomorú igazság, hogy a magyarság keleti elemei után (kabarok, besenyők, kunok, székelyek, izmaeliták), a magyarság szláv, germán, latin, zsidó, roma elemei után kisarjadt nemzetünk új aranyága. A politológusok népe. Több mint kaszt, létszámát tekintve virulens, magyar népcsoport.(...)

Tudatlan, szívtelen, gőgös társaság. A politika nekik pompás játék. Kívül állnak rajta és irányítják. Ráadásul szaporodnak is. Új és új nemzedékeik árasztják el a rádiókat, televíziókat, minden létező stúdióban hever egy tucat, nyilatkozat és elemzés készen. A tisztességesebbek pártot is alapítanak, mint a Karácsony Gergő. Hogy a Gergő lélekben politológus maradt, nem is kérdés: úgy tekint ránk és a világra, mint egy érdekes, színes próbaszobára, ahol nyakkendőt váltogat. Melyik áll jobban? A Gergő nemrég új nyakkendőt próbált fel: a Jobbik mintás, gyémánt-zöld eko tűvel díszített, komcsi vörössel szegett kravátlit. Arról van szó, hogy a pragmatikus politika jegyében lépjünk alkalmi koalícióra, mi, fasiszták, szocialisták, posztkommunisták, természetvédők, kertbarátok, hogy leverjük a narancsosokat. A furcsa koalíció. Némán sodródik a történelem folyóján. Bolondok hajója. A Gergő mellesleg egy új párt, az LMP második embere, parlamenti képviselő. Ez az első politológiailag kimunkált, kerekded ötlete. Döbbentem bámulok. Nincs mit tenni.

Amúgy húzz el a francba, Gergő!”