A viccelődő termékmenedzser drámája

2011. augusztus 09. 12:56

Magyarország a sok Juventus-hallgató országa, a Sziget pedig hétfőn egy vidám Juventus-buli volt.

2011. augusztus 09. 12:56
Valuska László
Index

„Kicsoda ez az ember, kérdezi két holland srác a koncert előtt. Nagyon nehéz válaszolni rá címszavakban, főleg, ha le kell fordítani az egyik kultúráról a másikra. Egy popos projekteket létrehozó médiaszereplő, talán. Hogy miért fontos nekünk, kérdezte az egyikük, mert állítólag a tavalyi Kispál és a Borz koncertnél utólag értették, mit jelenthet az a zenekar itthon.

Local hero? – kérdezik, mi meg csak bólogathatunk, hogy ez  igaz rá, de mégis inkább a self made man a jó kifejezés. Geszti ráadásul újrahasznosításban a legjobb: fogja a híres számokat, majd azokból újabbakat alakít ki. Dalainak jelentős részében több-kevesebb sikerrel észrevehetünk jelölt vagy jelöletlen részeket más, már befutott előadók munkáiból: When I was a sperm, Black Eyed Peas, Madonna, Zorán, LGT.

Geszti szerepelni szeret, nem gondolatait, érzései vagy önmagát akarja megosztani. Mindezt örök szerepzavarban teszi, mintha az élet farsang lenne, és néha öltözhetne rappernek, James Bondnak vagy popsztárnak, most már leginkább Geszti Péternek. Itthon megteheti, szeretik és ezt várják tőle. Számára trendek vannak, feladatok és megoldások. A zene neki brief és memó, sőt jól sikerült powerpoint prezentáció.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 58 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Hatodik Béla
2011. augusztus 10. 08:38
Csak annyit kellett volna mondani, hogy ő egy Nagyon Tehetséges Ember. Már gyerekkorában is az volt.
Honfi-fi
2011. augusztus 09. 19:13
Ferónak volt valami saját rádióadója. Azzal mi lett? Elveszett a nagy magyar ferkvencia bizniszben?
Para Celsus
2011. augusztus 09. 18:34
Aki a kínrímeket összehegeszti, "Haverom a Déslaci" Eszti-Geszti.
El Topo
2011. augusztus 09. 18:18
Ezt most elképzeltem.:D Amikor egy reggel Nagy Feró nyugtalan álmából felébredt, Kossuth díjassá változva találta magát ágyában. Páncélszerűen kemény hátán feküdt, és ha kissé fölemelte a fejét, meglátta domború, barna, ív alakú, kemény szelvényekkel ízelt hasát, amelyen alig maradt már meg végleg lecsúszni készülő paplana. Számtalan, testének egyéb méreteihez képest siralmasan vékony lába tehetetlenül kapálódzott szeme előtt. "Mi történt velem?" - gondolta. Nem álmodott. Szobája, e szabályos, csak kissé szűk emberi szoba, békésen terült el a jól ismert négy fal között. Az asztalon kicsomagolt X-Faktor lemezek szanaszét - Feró punkzenész volt -, fölötte pedig ott lógott a kép, amelyet nemrég vágott ki egy képes folyóiratból, és foglalt csinos, aranyozott keretbe. Keresztes Ildikót ábrázolta szőrmekalapban és szőrmeboával - feszes tartásban ült, alsókarja egészen eltűnt nehéz szőrmemuffjában, amelyet a szemlélő felé nyújtott. Feró tekintete ezután az ablakra vetődött, és a borongós időtől - hallani lehetett, amint esőcseppek koppannak a párkány bádoglapjára - egészen mélabússá vált. "Mi lenne, ha kicsit még aludnék, és elfelejteném ezt az egész őrültséget?" - gondolta, de ez megvalósíthatatlan volt, mert megszokta, hogy a jobb oldalán fekszik, jelenlegi állapotában azonban nem tudott oldalára fordulni. Bármekkora erővel lódította is magát a jobb oldalára, mindig visszagurult a hátára. Már vagy százszor megpróbálta, lehunyta a szemét, hogy ne kelljen rugdalózó lábait látnia, és csak akkor hagyta abba, amikor eddig soha nem tapasztalt, könnyű, tompa fájdalmat érzett az oldalában. "Istenem - gondolta -, milyen megerőltető foglalkozást is választottam! Napról napra. Az üzleti izgalmak sokkal nagyobbak, mint odahaza a jó kis meleg stúdióban, s ráadásul az utazással járó sok kínlódás, a gond a vonatcsatlakozások miatt, a rendszertelen, rossz étkezés, az örökké változó emberi kapcsolatok, amelyek soha meg nem állapodnak, soha szívélyessé nem válnak. Az ördög vigye el az egészet!" Enyhe viszketést érzett fenn a hasán; lassan közelebb csúszott a hátán az ágydeszkához, hogy jobban fölemelhesse a fejét; megtalálta a viszkető helyet, amelyet csupa kis fehér pontocska borított, és nem tudta, mire vélje őket; egyik lábával meg akarta tapogatni a viszkető helyet, de nyomban vissza is húzta, mert ahogy megérintette, megborzongott.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!