Bogár László: elitünk afrikai szintű

„Antall József miniszterelnökkel volt egyszer egy vitám, amikor végül azt mondta: jó, jó, nekem lehet, hogy igazam van, de neki itt és most kell megoldania a problémát, nem foglalkozhat azzal, hogy mi lesz 10 év múlva. Mit tesz Isten, pont 10 év múlva szinte ugyanez a vitám megismétlődött Orbán Viktor miniszterelnökkel is. Tisztelettel, »tanár urazva« – hiszen valóban, tanítottam is – lényegében megismételte Antall József 10 évvel az előtti mondatát. S amikor elmeséltem neki, hogy ezt már megéltem Antall Józseffel is, a válasz – mi is lehetett más – csak egy ironikus mosoly és bosszús kézmozdulat volt. Mi az időt csak egyféleképpen tudjuk értelmezni. Az ókori görögöknek erre két szavuk volt: a Krónosz és a Kairosz. Mi, magyarok, csak a Krónoszt ismerjük, a dolgok egymásutániságát, a Krónosz foglyai vagyunk. Pedig ott a Kairosz is, az idő minősége, annak az időnek a felismerése, amikor változtatni kell.

Mi 30 éve ugyanazt csináljuk. Hiteleket veszünk föl, a hitelek kamatait is hitelekből fizetjük, és amikor már nagy a baj, akkor megszorítunk. A reálkeresetek a 33 évvel ezelőtti szinten vannak, az adósságállományunk viszont sokkal nagyobb. Ez a stratégia ennyire elég.

A mai kormány is alapvetően ezt folytatja. Retorikailag volt egy kis felhajtás. No, de úgy nem lehet szabadságharcot folytatni a birodalom ellen, hogy a birodalmat nem értesítik. Valamelyest mérséklődött a profitszivattyú működése a válságadók miatt, de ez csak időleges. Az államadósság ágán ugyanúgy működik tovább a szivattyú. Az emberek által megtermelt jövedelem egynegyede automatikusan elhagyja az országot. Továbbra sem hajlandó a kormányzat megnyitni a diskurzust sem az államadósság legalább részleges elengedéséről.”