A kínzások kora

„A kínzások kora lejárt. Nem divat spanyolcsizmával fenyegetni a gyanúsítottat. A mi ügyészségünk sokkal humánusabb. Egyszerűen börtönbe akar dugni mindenkit, ha kell, ha nem. Az őrizetbe vételt, az előzetes letartóztatást fenyegető, kényszerítő eszköznek, pszichikai nyomásgyakorlásnak használja. Lelki kínzásnak.

Ez kérem egyszerre tisztességtelen és törvénytelen. Az előzetes letartóztatás feltétele, a bűnelkövetés megalapozott gyanúja, illetve az, ha tartani lehet a gyanúsított szökésétől, a bizonyíték eltüntetésétől, az összebeszéléstől, az ismételt bűnelkövetéstől. Az ügyészségnek sokadszor nem sikerül meggyőznie a bíróságot, hogy ezen feltételek fennállnak. Sok-sok évvel ezelőtti ügyekben olyan személyek esetén tesznek indítványt előzetes letartóztatásra, akik egyébként együttműködnek a hatósággal, akik nem tudnak iratokat eltüntetni, hiszen nincsenek abban a helyzetben, és akik, ha akarták volna, akkor az elmúlt években ezerszer végigbeszélhették volna ügyüket társaikkal. Ugye világos, az előzetes letartóztatás esetén a szabadságmegvonás célja a megelőzés, nem pedig a büntetés, a nyomásgyakorlás.”