Zelenszkijnek fájhat a feje: Ukrajnát már senki sem akarja finanszírozni (VIDEÓ)

Az elmúlt 10 évben nem láttak Brüsszel részéről racionális intézkedéseket.

Ami biztos, hogy ez a rezsim nagyon rövid életű lesz, ezt előre megmondom maguknak. Interjú.
„- A gőzmozdony azonban megy előre ezzel a bonapartista taktikával. Nem használom rájuk azt a kifejezést, hogy jobboldali vagy autokrata - ezek nem adják vissza a Fidesz politikájának a lényegét. A bonapartizmus egy hatalmi technika, ami annyit jelent, hogy a hatalom koncentrálása a lényeg, amit az ellensúlyok kiiktatásával és az intézmények centralizálásával érnek el, mégpedig majdnem függetlenül attól, hogy kik állnak az adott intézmények élén. Ezért volt érdekes olvasnom az önök lapjában Makovecz Imre nyilatkozatát: nem az a legnagyobb baj, hogy zsidózott - mert hát az emberek zsidózhatnak, és ettől még lehetnek kitűnő építészek -, az igazi probléma az, hogy egy modern demokráciában egy ilyen ember nem lehet egy miniszteri posztnak megfelelő tisztségben.
A jobboldali sajtóban ez úgy jelent meg, hogy Ön azt mondta, senkire sem lőttek rá, miközben tény, hogy a rendőri túlkapásoknak voltak sérültjei.
- Az általam használt »torture«-t úgy fordították magyarra, hogy sebesült, vagyis, hogy senki nem sebesült meg. Pedig ez a szó kínzást jelent - szerintem szándékosan fordították félre. Azt is írták, hogy tagadom a posztkommunizmus bűneit, és ez legalább olyan rossz, mint a holokauszttagadás. Ilyenkor a fejemet fogom: mi az, hogy »a posztkommunizmus bűne«, meg egyáltalán, hogy lehet az emberek millióinak életét követelő kommunizmust összevetni a 2006-os eseményekkel, ahol senkit sem öltek meg. Ezek az emberek nem érzik annak az erkölcsi súlyát, amit leírnak.
Nyilvánvalóan az 1959-es, a pártnak írt levele sem véletlenül került elő most. Ebben Ön »kommunista önkritikát« gyakorol...
- Az a levél több mint 50 éve született, az akkori férjem erőltette, és az elejére nem emlékszem, hogy én írtam volna. Most újraolvasva meglepődtem, mert rosszabbra emlékeztem. Annak idején olyan bűntudatom és lelkiismeret-furdalásom volt, hogy egyből rohantam Lukács Györgyhöz, hogy bocsánatot kérjek tőle, és eldöntöttem, hogy mindent el fogok követni azért, hogy ezt a szégyent lemossam magamról, ezt meg is tettem. Talán emiatt a lelkiismeret-furdalás miatt voltam később erőteljesebben ellenzéki.”