Tárgyalnak

„Mi magunk mélységesen együtt tudunk érezni a botrányosan alacsony bérért dolgozó tűzoltókkal, nővérekkel, orvosokkal, óvónőkkel, tanítókkal, mérnökökkel, hegesztőkkel, takarítónőkkel, a végkielégítéssel vagy anélkül – mindenféle indokolás híján – kirúgottakkal. Egyedül a rendőrökkel szemben táplálunk kevés együttérzésfélét. A híradásoknak köszönhetően a saját szemünkkel láthattuk, hogy a rend őrei közül néhányan miként süllyednek le a csőcselék szintjére a saját tüntetéseiken. A szónokaik és táblára felírt szövegeik egyre nyilvánvalóbbá tették, hogy itt már nem csupán a szerzett jogaik védelméről van szó, hanem sokkal inkább hatalmi-politikai játszmáról. A rendőrök szerzett kiváltsága az extrémnek tekinthető korkedvezményes nyugdíjkorhatárra szinte semmilyen társadalmi támogatottsággal nem rendelkezik. Sőt, a tüntetéseknek köszönhetően vált közismertté az a tény, hogy a társadalom egy csoportja olyan különleges bánásmódban részesült eddig, amilyenekre talán csak igazi rendőrállamokban van példa. Éppen ezért, itt most nem is a szerzett jogok visszavételéről kell beszélni, hanem sokkal inkább a közszférában felborult társadalmi igazságosság helyreállításáról.”