Kimondta a vezető politikus: Új stratégia kell annak érdekében, hogy az USA-EU-Kína háromszögben ne az EU legyen a vesztes
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Kína nem kezdő befektetőnek való vidék: zavaros menedzsment, megbízhatatlan kimutatások és persze az átláthatatlan tulajdonviszonyok.
„Számviteli csalás tőzsdei cégekben természetesen a világ bármelyik országában történhet és történik is. Úgy tűnik azonban, hogy Kínában határozottan gyakrabban, mint máshol. Említhetnénk rögtön a Sino Forest legnagyobb versenytársát, a China Forestryt is, amely részvényeinek kereskedése hat hónapja van felfüggesztve – hasonló indokok miatt. De emiatt omlott össze a kínai középvállalatokra specializálódott úgynevezett „reverse merger” üzletág is, amelynek segítségével elsősorban kínai cégek jutottak amerikai tőzsdére. Rengeteg ilyen vállalatról derült ki, hogy egész egyszerűen hazudtak a bevételük és az eszközeik kapcsán. Ezzel párhuzamosan lejtmenetbe váltott a más országban tőzsdén lévő kínai cégek száma. A kibocsátó tőzsdék egyre inkább tartanak a kínai vállalatoktól, míg utóbbiak sokszor nem szeretik külhoni transzparenciát. (...)
Egy fejlődő piac (emerging market) azonban elsősorban éppen abban különbözik a fejlettektől, hogy a tulajdonjog közel sem szent. És Kína ebben az értelemben is nagyon fejlődő piac. Az erdőkkel kapcsolatban például az a helyzet, hogy a nagyvállalatok sokszor korrupció segítségével szerzik meg a tulajdonos szövetkezetektől a területek bérleti jogait több évtizedre. Számos esetben azonban a nyilvánvaló korrupció miatt kitörő erőszakos megmozdulásoktól megrettenő szövetkezeti hivatalnokok megpróbálják visszaszerezni az így eladott területeket. Arról már nem is beszélve, hogy megbízható fakitermelési és fatermesztési nyilvántartás és statisztikák híján gyakorlatilag lehetetlen egy-egy nagyobb cég értékét reálisan felmérni.
A Sino Forest történetében benne van minden, ami miatt Kína nem kezdő befektetőnek való vidék: zavaros menedzsment, megbízhatatlan számviteli kimutatások és persze az átláthatatlan tulajdonviszonyok.”