Megmarad-e az Amerikai Népszava?

„Egyre kevesebb levegő marad a demokraták számára. Nem számíthatnak támogatásra, politikai képviseletre, nincs infrastruktúra, nincsenek pénzalapok. A civil társadalomnak kell megszerveznie önmagát, amiből kinőhet egy politikai szinten is megjelenő alternatíva. Az Amerikai Népszava az egyik ilyen bázis lehet, amelynek a szervezeti kereteit a Kohányi Társaság adja. Nemcsak támogatást kérünk, közvetlen részvételt is kínálunk. Az Amerikai Népszava ugyanannak a dolognak az egyik, a Kohányi Társaság a másik oldala.

Nem tartozunk egyetlen párthoz sem, nem érezzük feladatunknak, hogy pártot támogassunk. Mi a szabadság és a demokrácia ügyét támogatjuk, a jogállam és a parlamentáris demokrácia hívei vagyunk, és együttműködünk mindenkivel, aki hasonlóképpen gondolkodik. Elfogadunk anyagi támogatást is mindenkitől, de ahogy eddig, most is leszögezzük, a támogató azzal egy szemléletmódot, egy világnézetet, értékrendet, a szabadságot támogatja, és nem vásárol befolyást. Akinek ez nem jó, az ne adjon. Az Amerikai Népszava értékrendje világos, egyértelmű, kiszámítható. Akinek ez fontos, az számíthat erre, az nyugodt szívvel támogathat minket. De nem lehet az Amerikai Népszava függetlenségét, szabadságát megvásárolni. Mi nem rendeljük alá magunkat senkinek. A szabad sajtó csak azoktól az olvasóktól függhet, akik egyetértenek a lap irányvonalával. Ezért is tartjuk a legjobb megoldásnak azt, ha az olvasók szervezete, jelen esetben a Kohányi Társaság áll a lap mögött, és annak tevékenysége ráépül az újságra.

Kohányi Tihamér az Amerikai Népszava Szabadság alapítója. Szimbolikusnak tartjuk, hogy Kohányi Kossuth szobrát állíttatta fel Clevelandben és George Washington szobrát Budapesten. Az Amerikai Népszava szellemisége e két államférfi értékrendjével azonos. Washington egyik alkotója annak az amerikai alkotmánynak, amelynek ellenkezője az Orbán-féle fideszes alkotmány. Kossuthnak a mai napig nagy kultusza van Amerikában. Kohányi lapja azokat a szabadelvű és liberális elveket vallja, amelyeket Kossuth Lajos képviselt. Kossuthban az ellenzéki magyar politikai újságírás atyját is tiszteljük, a polgári szabadságjogok harcosát. Kohányi lapja, és így az Amerikai Népszava is, az 1848-as magyar szellemi hagyomány folytatója. Amikor ez az újság megalakult, 1891-ben, még egy emberöltő sem telt el az 1848-as forradalom óta. Az egykori szabadságharcosok közül sokan Amerikába menekültek. Gyökereink mélyek, részben az amerikai demokratikus tradícióból is táplálkoznak. Ezért a mi szemünk nem a magyarországi politikusokon, hanem Kossuth Lajoson és George Washingtonon, az amerikai demokrácia és az amerikai szabadság értékein függ. Ideáinkat ebből a szellemi forrásból merítjük. Ezeket az alapokat ajánljuk a szabadelvű Kohányi Társaságnak is.”