A politikai elit mulasztása mérhetetlen

„Amikor a Bajnai-kormány próbálkozott etikai kódexszel és még ön volt a bankszövetség elnöke, a kiszivárgott hírek szerint megosztottak voltak a bankvezetők. Most miért nem lehet hallani a korábban zúgolódók hangját?

Azt azért megjegyezném, hogy a moratóriumot a Bajnai-kormány indította el, a jelenlegi csak fenntartotta. De igaz, ez a kormány a bankadóval és a bankokról szóló kommunikációjával sokkal militánsabb az elődeinél. Az, gondolom, filozófiai kérdés, hogy egy kormány miként alakítja viszonyait a piac szereplőivel. Lehet keménykedni, és meg lehet fizetni ennek az árát is. A bankok ugyanis nem a kormány beosztottjai, még kevésbé alattvalói. Ha a kormány kemény, a bankok is kevésbé együttműködőek és keresni fogják azokat a lehetőségeket, ahol a helyzetüket javítani tudják. Elvben a kormánynak két fontos célja van: az ügyfelek védelme, amit keménységgel el lehet érni, valamint a hitelezési kedv fenntartása. Nos, ez utóbbi, nem valósult meg, és ebben szerepe van a kormány kommunikációjának és a bankadónak egyaránt. Lényegében befagyott a banki hitelezés Magyarországon. Ennek hatása pedig a gazdaságra rendkívül kedvezőtlen. (...)

Az esetleges kormányváltás után hogyan tudná az új kabinet a Fidesz által hátrahagyott örökséget kezelni?

Ez nagyon nehéz ügy. Adott esetben kormányozhatatlan helyzet is kialakulhat, ha 2014-ben a mostani ellenzék valamilyen konstellációban hatalomra kerülne. Ez baj. Ennek ellenére szerintem ennek az országnak nem az a legnagyobb baja, hogy kormányozható lesz-e vagy sem 2014-re, ennél ugyanis nagyobb bajok vannak. Majdnem mindegy ugyanis, ki van kormányon mindaddig, amíg a társadalom, de legalább a vezető politikai elit nem foglalkozik azokkal a normazavarokkal, amelyek a társadalmat jellemzik. Amíg ezekkel nem nézünk szembe, nincs közmegegyezés arról, hogy a helyzet kezelése valamiféle ciklusokon átívelő együttműködést igényel, akkor majdnem mindegy, hogy kormányzóképes lesz-e a következő győztes. Az ellenzéknek elsősorban nem 2014-gyel kellene foglalkoznia, hanem azzal, hogy melyek azok az értékek és normák, amelyek Magyarországot ott tartják, ahol van, holott tarthatnánk másutt is.”