Várnám az új kollégákat

„»Az Alkotmánybíróságra vonatkozó alkotmánymódosítás mögött az égadta világon semmilyen politikai szándék sem húzódik meg« – önt idézem. Ki hiszi ezt el?

Aki ezt nem hiszi el, az az elmúlt huszonegy évet és az Alkotmánybíróság egészét, úgy ahogyan van, megbélyegzi. Mindig politikai egyeztetések alapján került sor az alkotmánybírák kiválasztására és megválasztására. Most egyszerűbb a helyzet, mert a Fidesz és a KDNP rendelkezik a megválasztásukhoz szükséges kétharmaddal. De az elmúlt év során ezzel a kétharmaddal megválasztott Bihari Mihály és Stumpf István alkotmánybírói tevékenysége egyáltalán nem mutat arra, hogy valamiféle vad elfogultság vezetné őket a Fidesz irányába.

Akkor miért nem adták meg az utolsó választás lehetőségét az alkotmánybíráknak az AB-elnök megválasztására? Miért hozták fél évvel előre az elnökválasztást?

Volt szerencsém részt venni 1989-ben az Ellenzéki Kerekasztal-tárgyalásokon. Akkor az Alkotmánybíróság a szabad választásokat megelőzően, 1989 októberében jött létre. Úgy, hogy két alkotmánybírót az akkori ellenzék javasolt, kettőt a Németh-kormány, és volt egy »semleges« bíró. Az alkotmánybírákat az akkori nem legitim parlament választotta meg, de nem kívántuk annak a parlamentnek a hatáskörébe adni az AB-elnök megválasztását. Ezért választották az elnököt a bírák maguk közül. A rotációs elv – hogy három évre szól az elnök mandátuma – nem szerencsés egy ilyen komoly alkotmányos intézmény élén. De vannak EU-országok, ahol a parlament választ AB-elnököt. Ez a stabilitást szolgálja.”