A magyar jobboldal előszeretettel hivatkozik Széchenyire. Csakhogy közben Kossuth forradalmi, bezárkózó, sérelmi, némileg populista politikáját követi.
„Széchenyi politikája nem népszerű, politikai sikert nehéz rá alapozni. Tudja ezt az új kormány is, amelynek gazdaságpolitikai retorikáját inkább a forradalom, a szabadságharc, a hazai és a külföldi közötti különbségtételre építi. Olyan gazdaságpolitikát folytat, ahol az új (mert nem a húsz éve megszokott), a szokatlan (mert leszámol a korábbi gondolkodással) gyakran előnyt élvez a régivel, a megszokottal, a stabillal szemben. Márpedig ez a hosszútávú viszonyok újraszabása a beruházások, a hosszútávú gondolkodás ellen hat. Különösen, ha ez az újraszabályozás visszaható hatályú is, mint például a végkielégítések adója esetében. (Tegyük hozzá: az adó szerintünk a kapitalizmus szempontjából kiváló célt – a tisztességtelen szerződések kikényszeríthetetlenné tételét – próbálta elérni, de borzalmas eszközökkel.) (...)
Ahogyan a magyar kormányzat a hitelesek megmentéséről gondolkodik az élesen szemben áll Széchenyi programjával. Miről is szólt az ősiség törvénye, amely ellen Széchenyi fellépett? A hitelező nemfizetés esetén nem szerezhette meg az ingatlan tulajdonjogát. Ezért nem is adott rá hitelt. Ehhez képest 2010-ben a kilakoltatási moratórium folyamatos meghosszabbítását láttuk. Nemfizetés esetén a hitelező nem szerezhette meg a jelzáloggal terhelt ingatlan csorbítatlan tulajdonjogát – amire pedig a szerződéssel jogot szerzett.
Tegyük hozzá: egy hajszálnyival még mindig közelebb van a mostani kormányzat hitelpiaci politikája Széchenyi (és a józan kapitalizmus) elvárásaihoz, mint elődeié. De tényleg csak egy hajszálnyival: retorikai szinten már nem tekintik minden baj forrásának a bankokat, akik mintegy »rákényszerítették« ügyfeleikre a ma számukra túl nagy terhet jelentő hiteleket. Átverték őket – fogalmaztak a korábbi kormányok. Az új retorikában már az ügyfelek felelőssége is megjelenik, ha csak halványan is. A Kósa-Rogán program már ezt is hangsúlyozza. A retorikában nem a fogyasztók megvédése kerül előtérbe, hanem az, hogy a szerződésekben eredetileg felvállalt kockázatmegosztás nem volt jó. Túl sok kockázat volt az ügyfélen, túl kevés a bankon. Ha ez igaz lenne, az esetleg (de csak esetleg, mivel ezen probléma kezelésére is vannak alternatív eszközök) indokul szolgálhatna az erősebb állami beavatkozásra. Az érvek azonban megmaradnak a retorika szintjén. Adatokkal, tényekkel a nem hatékony kockázatmegosztás hipotézisét nem támasztották alá.”
Ezt kell tudni az áfa-visszatérítésről és az adómentességről. A nemzetgazdasági miniszter részletes jövőképet vázolt fel és ismertette a kormányfő szombati bejelentéseinek eddig nem ismert részleteit.
Végre kiderült az igazság.
Felülmúlta a várakozásokat az infláció januárban. A drágulás oka nagyrészt a kereskedelmi láncok áremelése, amelyet nem indokoltak a piaci folyamatok, és társadalmi szempontból káros.
„Hálás vagyok, hogy ilyen népet szolgálhatok” – mondta a miniszterelnök.
Jó híreket ismertetett Orbán Viktor szombaton.
Magyarország még mindig a béke egyik szigetének számít.
Sok millió migrációs hátterű ember járulhat az urnákhoz vasárnap.
Elképesztő grafikonokon mutatták ki, pontosan kik is felelősek az európai bűncselekmények nagy részéért.
