Obama bolyong a közel-keleti labirintusban

„Obama közel-keleti kudarca legelsősorban is annak köszönhető, hogy bár hosszú perceken át méltatta, mégsem kezdett semmit az „arab tavasszal”, holott fél éve minden másképp van a térségben, mint ahogy eddig ismertük. Továbbra is Izraeltől vár lépéseket a „megbékélés” felé, nem a palesztinoktól, és mintha továbbra is annak a gondolatnak (illúziónak) lenne a foglya, hogy a térségben először az izraeli-palesztin konfliktust kell megoldani, utána jöhet minden más. Épp az arab tavasz cáfolta meg ezt a logikát. Az arab országok határokon átívelő despota-ellenes megmozduláshulláma mindent megváltoztatott. 

Diktátorok (Líbia, Szíria) harcolnak az utolsó töltényig saját túlélésükért; nem kizárt, hogy legalább részben partvonalra kerülhetnek az iszlamisták; egy egész kultúrkör tanul meg lassan élni a szabadságjogokkal, a lassú demokratizálódással, a Facebook-kal, és ebben sok mindenki akadályozza őket - de ezek egyikét sem hívják Izraelnek. Obamának is lassan feltűnhetne: Amerikának is érdeke, hogy ne csak Izrael legyen a térség egyetlen parlamentáris demokráciája.”