Hivatalos, szabályos pályázaton vagyunk túl, ahol egyetlen „baj” történt: nem Eperjes úr nyert. Interjú.
„Azért ez a botrány nem jött jól önnek.
Hivatalos, szabályos, demokratikus, törvényes pályázaton vagyunk túl, ahol egyetlen »baj« történt: nem Eperjes úr nyert. Van ez így. Tessék mondani: milyen kötelezettséget mulasztottunk el? Hol rontaná ez az én renomémat? A pártnál? Ha majd egyszer úgy fog működni a rendszer, hogy olyan, amúgy kiváló színészi teljesítménnyel, amit Eperjes úr a magáénak mondhat, automatikusan meg kell nyernie annak a valakinek egy pályázatot, azt tudomásul fogjuk venni. De most - szerintem szerencsére – nem ez a helyzet. Most még úgy van, hogy érdekek és érvek ütköznek, olykor vita alakul ki, aztán a végén dönt az erre választott testület.
Ön megszabta a képviselőknek, hogyan kell szavazni?
Nem. És nem is lett volna rá szükség, hiszen pártállástól függetlenül mindenki a Győrben köztiszteletben álló Forgács Péterre szavazott. Velem együtt. (...)
[A Magyar Hírlap cikke] szerint Eperjessel az a baja a városnak, hogy »Eperjes nem előkelő idegen: maga is kisalföldi. Igaz, nem Alföldi. Lehet, hogy ezért kell lakolnia. Mert keresztény, és... nemcsak hogy naponta jár szentmisére, de istenélményéről szívesen beszél az embereknek«.
Na, most robbanok fel. Szólok az ügyvédnek: perelünk. Keresztény vagyok, de a megbocsátásnak is van határa.”